- Hirdetés -

- Hirdetés -

10 alig ismert tény a lézervágásról

A fémlemezgyártásban a lézervágás jelenti a standardot a sebesség és a pontosság szempontjából, de tudta-e, hogy ez a futurisztikus technológia több mint 100 évvel ezelőttről származik? Az alábbiakban a lézerek és a lézervágás történetéből válogattunk össze néhány érdekes fordulópontot.

Az energia és a sugárzás frekvenciája közötti összefüggést Max Planck fizikus vezette le először 1900-ban, aki szerint az energiát csak szakaszosan lehet kibocsátani és elnyelni.

Ezt az elméletet 1905-ben Albert Einstein a fotoelektromos hatásról szóló cikkével bővítette ki. 1917-ben Einstein bemutatta elméletét a stimulált emisszióról, amely folyamat lehetővé tette a lézerek kifejlesztését. Ugyanakkor 40 évbe telt, mire a tudósok be tudták bizonyítani Einstein elméletét laboratóriumi körülmények között. Ezt 1954-ben Charles Hard Townes tette meg Herbert J. Zeiger és James P. Gordon segítségével.

- Hirdetés -

A „lézer” szó egy rövidítés, amely az angol Light Amplification By Stimulated Emission of Radiation szavak kezdőbetűiből áll. A kifejezést Gordon Gould találta ki 1959-ben.

A pontos mérhetőség hiányában egy lézer erősségét eredetileg „gillettes”-ben mérték a Gillette borotvapengékre utalva. Ez azonban nem a borotvapenge éléhez való hasonlítást jelenti, amire először gondolnánk, hanem azt a borotvapenge-mennyiséget, amelyet egy lézersugár képes átvágni. A mértékegység az 1960-as évekből, Theodore Maimantól származik. Egy Gillette körülbelül 1,5 joule; a mai legerősebb lézer körülbelül 1,8 millió joule-t, vagyis 1,2 millió Gillette-et produkál. A legerősebb lézer tehát bizonyos szempontból olyan erős, akár egy hidrogénbomba.

A Ruby lézertechnikát először vágási környezetben alkalmazták, lyukak fúrására a gyémántfúrókban 1965-ben.

1963-ban Kumar Patel kifejlesztette az első szén-dioxid lézert, amely erősebb és olcsóbb volt, mint a korábban használt Ruby lézer. A CO2-lézert 1967-ben alkalmazták elsőként fémvágáshoz, amikor oxigénsugár-vágással együtt 1 mm vastag acéllemezt vágtak vele.

A Being Company 1970-ben elsőként alkalmazta a lézervágási technológiát gyártási környezetben. Feltalálta a többsugaras lézervágási technológiát, és kemény anyagok, például titán vágására használta fel.

1979-ben úttörővé vált a 3D vágási technológia, amelyhez 5 tengelyes rotációs rendszert alkalmaztak.

A lézervágás a pontosságáról híres: a lézeres mérés pontossága alig több mint egy nanométer (a méter milliárd része).

A NASA kifejlesztett egy új lézersugár-technológiát az űrben zajló optikai kommunikációs technológiák javításához. A továbbfejlesztés során a lehetséges alkalmazási területek magukban foglalják majd a Földről az űrhajók felé irányuló kommunikációt a Föld körüli pályán lévő űrállomásokkal és a mély űrbe történő üzenettovábbítást is, például a Holdra vagy a Marsra.

Hegyi Heni, Okosipar.hu

Akár ez is tetszhet