A hidrogén teljesen átalakítja a globális energiaértékláncot

A szeptember 5-én megrendezett GMIS csúcs fő tanulsága, hogy a hidrogén a jövőben teljesen átalakítja az energiaipart.

Elisabeth Winkelmeier-Becker, a Németországi Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának beszéde nyitotta meg az előadássorozatot, amelyet Holger Lösch, a Német Ipari Szövetség (BDI) főigazgató-helyettese moderált. Az esemény témája a globális hidrogéngazdaság, avagy a hagyományos ipar fenntarthatóvá alakulása és új ipari értékláncok létrehozása volt.

Winkelmeier-Becker elmondta: „Iparpolitikánk fő célja az európai ipar zöldebbé, digitálisabbá és ellenállóbbá tétele. Mivel az ipari szektor önállóbbá és ellenállóbbá akar válni, az innovatív és stratégiai értékláncok Európa-szerte fontos szerepet játszanak a kulcsfontosságú alaptechnológiákban. Elhatároztuk, hogy továbbra is támogatjuk, és új lendületet adunk az energetikai átmenetnek. A klímabarát módon előállított hidrogén lehetővé teszi a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentését, különösen az iparban és a közlekedésben.”

- Hirdetés -

A panelen Armin Schnettler, a New Energy Business vezérigazgatója, a Siemens Energy és a VDE – Elektromos, Elektronikus és Informatikai Szövetség elnöke, Dr. Kirsten Westphal, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének és az Országos Hidrogéntanácsnak a tagja, valamint Daniel Mills, Hidrogén és tiszta energia termékmenedzser (Linde Australia) is részt vett.

A megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés valószínűleg a jövőben az egyetlen és leghatékonyabb módszer az éghajlatváltozás kezelésére és a kibocsátási célok teljesítésére. A Párizsi Megállapodás éghajlati célkitűzéseinek eléréséhez azonban jobban figyelembe kell venni a „zöld molekulát”, mert a világ, különösen az ipar még mindig hagyományos tüzelőanyagokkal üzemel. A figyelem egyre inkább arra irányul, hogy a hidrogén és származékai milyen mértékben képesek a fosszilis tüzelőanyagokat helyettesíteni az energiaigényes ipari ágazatokban, az éghajlati célok elérése érdekében.

Teljesen megújulhat az energiaértéklánc

A testület megvitatta a globális piac fejlesztésének és a hidrogén globális értékláncai kiépítésének kihívásait, valamint azt a szerepet, amelyet a szén-dioxid-lábnyom csökkentésében játszhat. Dr. Kirsten Westphal elmondta, hogy a megújuló energiaforrások megváltoztatták a globális energetikai látképet, és hogy a hidrogénnek hasonló hatása lehet a jövőben. A hidrogént gyakran „a jövő kőolajaként” emlegetik, de még hosszú utat kell megtenni, mire a globális hidrogénpiacot a jelenlegi olajpiachoz hasonló szinten látjuk – mondta. Westphal azonban azt is hozzátette, hogy a globális hidrogénpiac, ha végül létrejön, egészen másképp néz majd ki, mint a jelenlegi olajpiac, és potenciálisan nagyobb rugalmasságot kínálhat, mert a hidrogént megújuló energiával lehet előállítani. Ez olyan energiaértékláncok kialakulásához vezetne, amelyek magukban foglalják a megújuló energiában gazdag országok, valamint a technológiát előállító országok lehetőségeit.

“A hidrogén több lehetőséget kínál, és az előállítás szempontjából sokkal nagyobb szerepe van a partnerségeknek, azaz hogy kikkel társulunk, ami nagyon fontos geopolitikai és geoökonómiai szempontból” – mondta. “Az olajrendszer nagyon eltérő. Alapvetően a geológia, majd az infrastruktúra diktálja a növekedését. Természetesen sikerült felépítenünk egy globális olajkereskedelmi rendszert, de ez sokáig tartott. Remélem, hogy kialakul egy rendszer a hidrogén esetében is, de az nagyon más lesz. “

Westphal elmondta, hogy a hidrogén dekarbonizációjának lehetősége körül jelenleg nagy a felhajtás, amit az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyre növekvő sürgetése csak tovább erősített. Azt mondta, meg kell ragadnunk a pillanatot, hogy az energiamixben nagyobb szerepet kapjon a hidrogén.

“Úgy gondolom, nagyon fontos lépés beilleszteni az egész világra kiterjedő csomagokba, hogy ösztönözzük az energiaátalakítást” – mondta. “De kétoldalú kapcsolatok kiépítéséről, import-export kapcsolatokról és többoldalú kormányzásról is szó van itt. Jobban meg kell értenünk az életciklusokat és a kibocsátásokat, ha valóban alacsony szén-dioxid-kibocsátású vagy szén-dioxid-semleges energiarendszert akarunk elérni.”

Megoldandó feladatok és kihívások

Armin Schnettler szerint a végső globális energiafogyasztásnak csak körülbelül 20-25%-a  az elektromos energia, amelyet könnyebben lehet szén-dioxid-mentesíteni a megújuló energiaforrások felhasználásával. Ezt a 20-25%-ot akár 50%-ig is lehetne növelni, de ez még mindig csak a teljes energiafogyasztás fele.

“Nagyon fontos a költségek csökkentése, és a hidrogén vagy a zöld hidrogén költsége nagymértékben függ a megújuló villamos energia költségeitől” – mondta. “Erre összpontosítunk, hogy segítsünk a meglévő iparnak átalakulni és csökkenteni CO2-lábnyomukat. Ugyanakkor haladunk a zöld hidrogén lehetősége felé azáltal, hogy befektetünk a technológia fejlesztésébe.”

Daniel Mills elmondta, hogy bár a megújuló energiaforrások fenomenális növekedést mutatnak, és az energiaszerkezet nagy részére kiterjednek, a villamos energiát leginkább a nap közepén állítják elő, amikor a kereslet a legalacsonyabb. Ez pedig lehetőséget biztosít a villamos energia feleslegének felhasználására a hidrogéntermeléshez.

“A délutáni rendkívül magas villamos energia árak nagy kihívást jelentenek az ipar, különösen a feldolgozóipar számára” – mondta. “Azt szeretnénk, ha a hidrogént tárolási mechanizmusként használhatnánk annak érdekében, hogy elmozdítsuk a megújuló energiáknak a nap közepén tapasztalható csúcsát, amikor az ipar és a háztartások a leginkább igényelnék a plusz energiát.”

A Globális Gyártási és Iparosítási Csúcstalálkozó (GMIS) az Egyesült Arab Emírségek és az ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezete (UNIDO) közös kezdeményezése. A „Glokalizáció: A fenntartható és befogadó globális értékláncok felé” című globális gyártási és iparosítási csúcstalálkozó (# GMIS2020) a világ köz- és magánszektorának közel száz globális vezetőjéből álló csoportját gyűjtötte össze, akik több mint húsz virtuális ülésen vitatták meg, hogyan lehetne felgyorsítani a negyedik ipari forradalom (4IR) technológiáinak elterjedési folyamatát, hogy rugalmasabb globális értékláncokat építsenek.

NEW technology magazin 
(a cikk eredetileg a NEW technology magazin 6. lapszámában jelent meg. Fizess elő Te is!

- Hirdetés -