A legfenntarthatóbb energia, az el nem fogyasztott energia

Földünk ökológiai állapotának megőrzése és társadalmunk hosszú távú fennmaradásának érdekében elengedhetetlen, hogy természeti erőforrásainkkal takarékosan bánjunk, energiaforrásainkat körültekintően és hatékonyan használjuk. A fenntarthatósági törekvések megvalósulását szem előtt tartva Magyarország célul tűzte ki, hogy hazánk végsőenergia-felhasználása 2030-ban ne haladja meg a 2005-ös értéket és energiahatékonysági szakpolitikákat határozott meg. Ezek között lett 2020. január 1-től bevezetve az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) – emlékeztetett a Nemzetközi Energiatakarékossági Világnap alkalmából a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervben célul tűzte ki, hogy végsőenergia-felhasználása 2030-ban ne haladja meg a 2005-ös 785 PJ értéket – biztató adat, hogy a 2020. évben 754 PJ volt – és 2021-2030 között évi közel 7 PJ új megtakarítást ér el. A 2014 és 2020 közötti időszakban bevezetett energiahatékonysági programok és intézkedések évente mintegy 3-4 PJ végsőenergia-megtakarítást eredményeztek, így a jelenleg is tartó időszakban a korábbi megtakarítások közel duplájára van szükség. Ennek érdekében 2021. január 1-jétől egy új szakpolitikai eszköz, az úgynevezett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése kezdődött meg.

Az Európában már 16 tagállamban sikerrel alkalmazott rendszer lényege, hogy a kötelezett energiakereskedőknek, olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek. A kötelezettségi rendszer létrehozta az energiamegtakarítások piacát Magyarországon és végfelhasználási megtakarítási beruházásokat alakított ki a hazai vállalati és lakossági körben úgy, hogy a legkisebb mértékben hat az energia árakra – mivel a piac megtalálja a legkedvezőbb árú energia megtakarítási lehetőségeket.

A tervek szerint a rendszer a nemzeti energiahatékonysági célkitűzés eléréséhez a 2030-ig évente szükséges új végsőenergia megtakarítás közel harmadával járul hozzá.

A 2021-es, illetve a 2022-es évekre a Hivatal már megállapította a kötelezettek energiamegtakarítási kötelezettségeit, a 2023. évi megtakarítási kötelezettségről pedig 2022. november 30-ig küld határozatot az energia kereskedőknek. A tavalyi évben március 31-ig – tehát a rendszer indulásakor – összesen 785 esetben állapította meg EKR kötelezettséget a MEKH, amely 293 TJ energiamennyiséget jelent. Az idei évre megállapított EKR kötelezettségeket tekintve: összesen 778 esetben lett EKR kötelezettség lett megállapítva, amely 546 TJ mértékű kötelezettséget jelent.

A vállalatok energiamegtakarítási intézkedéseinek ösztönzése mellett, azonban fontos megemlíteni, hogy minden egyes ember, illetve háztartás energiafogyasztása számít. A pazarlás megszüntetése és a hatékony felhasználás, pedig nemcsak az energiaszámlát csökkenti, hanem a fenntartható fejlődést is segíti.  Rendszeres odafigyeléssel a gáz-, a villamosenergia- és a vízfogyasztásunkat is csökkenthetjük, például olyan egyszerű lépésekkel, hogy a készülékeinket nem hagyjuk készenléti állapotban, energiahatékony égőket, újratölthető elemeket használunk vagy például odafigyelünk az otthonunk fűtési hőmérsékletére, illetve a mosási hőfokra – olvasható a MEKH energiahatékonysági tippjei között.

Ha Európában egy fokkal csökkentené mindenki az épületek fűtési hőmérsékletét, 10 milliárd köbméter földgáz takarítható meg, ami közel Magyarország éves földgázfelhasználásának felel meg.

MEKH