A Magyar Nemzeti Bank a klímaváltozás hatásairól készíttetett egyedülálló gazdasági előrejelzést

A Cambridge Econometrics elemzése megmutatja, milyen gazdasági változásokra kell felkészülnie a hazai pénzügyi szektornak

- Hirdetés -

A fosszilis üzemanyagok kikerülnek az energiatermelésből és a közlekedésből, növekszik az energiahatékonyság, az alacsony kibocsátású technológiába történő befektetéseknek köszönhetően pedig bővül a hazai jövedelem, a foglalkoztatottság és a nemzeti össztermék. Mindez 2050-ig megtörténhet , ha megvalósulnak a párizsi klímaegyezmény célkitűzései. A Magyar Nemzeti Bank megbízásából a brit Cambridge Econometrics kutatócég által készített elemzés azt is megmutatta, mi lesz a magyar gazdasággal, ha az emberiség nem veszi komolyan a klímaváltozás okozta fenyegetést.

A kutatás egyedülállónak számít abban a tekintetben, hogy egy kicsi, nyitott gazdaságú és a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó EU-tagország esetében vizsgálja meg a klímaváltozás veszélyeit és azok gazdasági hatását. A jegybankok és pénzügyi felügyeletek összefogásával a pénzügyi rendszerek zöldítésére létrehozott nemzetközi hálózat (NGFS) ajánlásait követve a Magyar Nemzeti Bank a régióban az elsők között készíttette el a gazdasági forgatókönyveket, amelyek kiindulási alapként szolgálnak majd a pénzügyi szektor klíma-stressztesztjei számára.

„Hiba azt képzelni, hogy a klímaváltozás vagy az ezt elkerülni hivatott nemzetközi lépések nem befolyásolják a pénzügyi rendszerek jövőjét – emelte ki Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője, aki a nemzetközi sztenderdek alapján dolgozó hazai elemzőcsoportot irányította. – Az elemzés megmutatja azokat a lehetséges gazdasági forgatókönyveket, amelyekre a hazai pénzügyi szereplőknek megoldást kell kidolgozniuk.”

- Hirdetés -

Mi történik, ha nem születnek a klímaváltozás kezelésére megoldások, és a globális felmelegedés 2100-ra – az ipari forradalom előtti időszaktól számítva – eléri a 4 Celsius-fokot? És mi lesz a helyzet, ha az aláíró országok megvalósítják a párizsi klímaegyezményben foglaltakat, és sikerül a globális felmelegedést 2°C alatt tartani? A Cambridge Econometrics elemzése e két alapvető forgatókönyv szerint számolta ki a klímaváltozás magyar gazdaságra gyakorolt hatásait.

„A klímaváltozás, annak elkerülése – illetve hatásainak mérséklése – más-más módon érintik az egyes régiókat és országokat. Emiatt szükséges az országokra és gazdasági szektorokra lebontott elemzés arról, mi várható a jövőben” – tette hozzá Fazekas Dóra.

Mi várható, ha lépünk, és mi, ha nem?

A klímaváltozásra nem reagáló környezeti és gazdasági forgatókönyv esetén a jövőben az éghajlatváltozás jelentős negatív fizikai hatásaira kell felkészülni. Ekkor a pénzügyi szektor a jelenlegi és a már bejelentett hazai, EU-s és globális szabályozókkal számolhat, az energiaszektor területén pedig a már bejelentett célok és energiastratégia lehet az irányadó Magyarország esetében.

Ha nem történnek megelőző lépések, akkor a klímaváltozás hosszan tartó fizikai következményeivel– csökkenő mezőgazdasági terméshozamokkal, egyre gyakoribb és hevesebb erdőtüzekkel, viharokkal és áradásokkal – kell az egyes gazdaságoknak megküzdeniük. A klímaváltozás negatív hatásainak egy részét már akkor sem kerülhetjük el, ha azonnal lépünk. Ha viszont az aláíró országok tettekre váltják a párizsi klímaegyezményben tett vállalásaikat, a károk mérsékelhetők.

Az ezzel járó változások jelentős mértékben érintik a gazdaságot. A pénzügyi szektor szereplőinek az alacsony kibocsátású technológiákat előnyben részesítő további új szabályozásokra és ezek hatásaira kell felkészülni. Magyarország esetében ez erősebb igazodási kényszert jelent az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszeréhez, illetve több támogatást a megújuló technológiák számára.

A fosszilis üzemanyagok kikerülnek az energiatermelésből, a közlekedésből – és a gazdaságból általában –, és megnő az energiahatékonyság. Az alacsony kibocsátású technológiába történő befektetések elősegítik a környezetbarát növekedést, bővül a hazai jövedelem, a foglalkoztatottság és a nemzeti össztermék, valamint javul a külkereskedelem mérlege. A fosszilis megoldásokba történt korábbi befektetések elértéktelenedése ugyanakkor komoly nehézségeket okozhat a pénzügyi szektor számára.

A járműiparban az elektromos autózásra történő átállás további beruházásokat és a kereskedelmi tevékenység növekedését eredményezi az átállás évtizedeiben. A fosszilis üzemanyagok iránt a közlekedés igénye is csökkenni fog, így a kitermeléséhez és kereskedelméhez kapcsolódó tevékenységek jelentősen visszaesnek. Másrészt ez javítja Magyarország külkereskedelmi mérlegét, és elősegítheti a nagyobb mértékű fogyasztást más területeken.

A szektorszintű változások Magyarországon pozitívan érinthetik a mezőgazdaságot és az élelmiszerfeldolgozó ipart, amelyek termékeire nagyobb keresletet támaszthat a bővülő hazai jövedelem. Az alacsony kibocsátású technológiákra történő áttérés igényei miatt pedig az építőipar, a fémfeldolgozás és az elektronikai ipar számolhat bővülő termeléssel.

Cambridge Econometrics

- Hirdetés -