A mainstream felé tart az árapályerőmű
Kevés dolog jelzi annyira egyértelműen az árapály-energia iránt növekvő érdeklődést, mint a Nova Innovation szárnyalása. Az alig több mint tíz éve létező cég a maga műfajában máris világvezetőnek számít, és gyorsan növekszik: az Evolution magazin szerint 2021-ben már 3,5 millió eurós (kb. 1,3 milliárd forintos) forgalomra számíthatnak.
Simon Forrest és Gary Connor vállalata számtalan privát és nyílt befektetőt vonzott be azzal a vízióval, ami mögött egy – valljuk be – egyelőre gyerekcipőben járó technológia áll. Az árapályerőmű koncepciója ettől függetlenül hordozza a tiszta, zöld termelés ígéretét, ami támogathatja a klímaváltozás elleni harcot, és pár éven belül megelőzheti az árversenyben az atomenergiát is.
A Hold és a Nap keltette gravitációs hatás a létező legkiszámíthatóbb természeti jelenség, így az árapállyal egy hatalmas jelentőségű, máig kiaknázatlan erőforráson ülünk – tétlenül. A Nova ezen igyekszik változtatni, és a beléjük vetett befektetői bizalom annyira megnőtt, hogy ma már 30 alkalmazottat engedhetnek meg maguknak, négy különböző országban. A gyártás központja Skócia, ahol olyan vízturbinákat építenek, amelyek csupán a vízszint emelkedéséből és csökkenéséből nyernek energiát, folyamatosan, húsz éven át. A tekintélyes életciklussal bíró egységek fejlesztéséhez és építéséhez Kanadában, Walesben, illetve Franciaországban is fenntartanak üzemeket.
A technológia egy víz alatti szélerőműhöz hasonlít: a vízszínt változása mozgásba hozza a lapátokat, amelyek elektromosságot termelnek. A tervezésnél a lehető legegyszerűbb felépítésre törekedtek, hogy elkerüljék a túlzott komplexitást és költségeket. „A száz kilowattos Nova M100-D robusztus, és egy sor környezetben alkalmazható, például mély és sekély vizekben, folyótorkolatokban vagy széles medrekben”, mutatott rá Gary Connor cégalapító. „A turbinák csak békésen hevernek a fenéken, miközben tiszta, megbízható, kiszámítható energiatermelést végeznek.”
Tulajdonostársa, Simon Forrest magabiztosan hozzátette: a természetes forrásból származó árapályerőművek előtt fényes jövő áll, hiszen jóval kiszámíthatóbbak a klasszikus értelemben vett megújuló energiaforrásoknál, például a nap- és szélerőműveknél. Ez hatalmas fegyvertény, hiszen még mindig nincs nyoma a villamosenergia-termelés ésszerű elosztására vagy tárolására kitalált okosmegoldások széleskörű terjedésének.
A Siemensnek például komplett, kipróbált stratégiája van a közeljövő áramellátási zavaraira – erről itt beszéltünk bővebben Balasa Levente üzletágvezetővel, a NEWtechtalkban:
Addig is, amíg mindenhol megjelennek a szükséges IT-megoldások, még több tiszta forrásra van szükség, és a szoftvereknek, illetve a szállító infrastruktúrának is könnyebb dolga lenne olyan kiszámítható energiaáramlással, mint amilyet egy árapályerőmű garantál. A szerkezetnek ráadásul semmilyen komolyabb környezeti hatást nem lehet a számlájára írni: a vízfelszínből nem emelkedik ki, nem határolják cölöpök vagy kerítések, és nem veszélyezteti a vízi közlekedést sem.
A Nova 2016-ban helyezte üzembe a világ első árapályenergia termelésére alkalmas turbináját, a skóciai Shetland partjainál. Ezt az egységet aztán három további turbinával toldották meg, és jövőre még kettőt társítanak hozzájuk. A telep 2018 óta nevezhető árapály-erőműnek, azóta, hogy a Teslával együttműködve energiatároló létesítményt is építettek mellé, így ez lett az első ilyen, hálózatra kapcsolt, igény szerinti energiaszállításra alkalmas üzem. Mivel a technológia bizonyította, hogy globális jelentőségű lehetőség az – egyszer majd – olcsó energiatermelésre, az elemzők arra számítanak, hogy az árapályerőművek 2050-re már 138 milliárd euró (50.618 milliárd forint, vagyis kb. 13 Paks II. projekt bekerülési költsége) forgalmat fognak bonyolítani.
A Nova úgy számol, hogy az árapály-energia termelése hamarosan az energiamix mainstream vonalába kerül, és 2030-ra olcsóbb lesz a nukleáris vagy fosszilis energiatermelésnél, miközben tiszta, fenntartható választ ad a világ igényeire.
Gábor János, NEW technology