A proszociális viselkedés növeli a teljesítményt

Számokkal lehet alátámasztani, hogy a vállalati kultúra nemes ügyek iránti elkötelezettsége képes fokozni a termelés hatékonyságát és végső soron az üzleti sikert. Az össztársadalmi támogatást élvező normák, mint az empátia vagy az önzetlenség megnyilvánulása pozitív viselkedésre sarkallja a dolgozókat. Ez dupla győzelem, mert a cég nemcsak az üzleti partnerek, hanem a kollektíva szemében is szimpatikusabb lesz – így nagyobb lelkesedéssel küzdenek érte, mintha „csupán” pénzről lenne szó.

Kathy Miller hatékonyságnöveléssel foglalkozó üzleti coach az Industry Todaynek írt cikkében megállapítja: a munkavállalói elégedettség növeléséről mindenkinek az jut eszébe, hogy azt jutalmazással vagy drága vezetőképzéseken szerzett ismeretek alkalmazásával lehet növelni. Már az is fél siker, ha van olyan értekezlet, amelyen a vezetőség ezzel foglalkozik, mert az utóbbi évek tendenciái szerint a gyártáshatékonyság és a befektetések mellett partszélre sodródott a téma.

A növekedési stratégia kialakításánál ma is szerepelnek olyan, a „nagykönyvben” megírt tételek, mint a munkavállalók bevonása, elismerése, valamint a szervezeti küldetés és jövőkép tisztázása. Ahhoz képest, hogy ezeket a szempontokat mindenki ismeri, nehézkesen vagy egyáltalán nem épülnek be a gyakorlatba, mert apróságnak tűnnek a profitmaximalizálással szemben. Pedig a helyzet olyan, mintha egy falmászó csak a fent magasodó sziklaszirtre figyelne, de az oda vezető kapaszkodók stabilitására már nem. Aligha ér fel egy darabban, ugye?

Amy Edmondson harvardi professzor úgy véli, a vállalati sikerben kulcsfontosságú szerep jut a dolgozók pszichológiai biztonságérzetének. Ez azt jelenti, hogy még akkor is ösztönzöttnek érzik magukat, ha egy beszéd – például elvárások közlése – kritikát fogalmaz meg. A munkatársak így könnyebben tanulnak a hibáikból, még hasznosabbá válnak.

Fokozzuk a hatást proszociális viselkedéssel: kezdjük azzal, hogy egyenlő felekként kezeljük mindkét nemet, hiszen a mellérendelt viszony eltünteti a sztereotípiákat, illetve a velük járó kényszerességet. Folytassuk nagy támogatottságot élvező ügyekkel: hívjuk fel a dolgozók figyelmét arra, hogy valamilyen közösség vagy misszió javát is szolgálják. Mit érünk vele? A Közép-Európai Egyetem kutatói 13 százalékos teljesítményjavulást mértek egy vállalatnál, amelyik elkezdte fogvatartott személyek társadalmi reintegrációját segíteni. Az amerikai Gazdaságkutató Intézet hasonló eredményt vett észre a Virgin Airways pilótáinál: az elkötelezettségük 6,5 százalékkal nőtt, mikor a társaság bejelentette, hogy igazodik a globális emissziócsökkentési célokhoz.

Arra, hogy egy cég proszociális küldetései mennyire fontosak a saját érdekében is, a Deloitte 11 ezer HR- és cégvezető bevonásával végzett, globális humánerőforrás-trendeket kutató felmérése világított rá. Mint kiderült, alapokat rengető változások jönnek, mert a képzett munkaerő már annak alapján ítél meg egy társaságot, hogy milyen a viszonya az őt körülvevő közösséggel. Ha például nem támogatja azt, a képzett fiatalok messziről elkerülik.

Gábor János, Okosipar.hu