A Szegedi Tudományegyetem kutatói is megkezdik a munkát a James Webb űrteleszkóppal

Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek az emberiség eddigi legjobb és legnagyobb űrteleszkópjára. A NASA 10 milliárd dolláros James Webb-űrteleszkópja tudományos ciklusát 2022. július 11-én kezdte meg. Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják majd a régóta várt Webb-űrteleszkóp segítségével.

2021. december 25-én startolt minden idők egyik legnagyobb költségvetésű tudományos programja, a James Webb infravörös űrtávcső küldetése. A James Webb-űrtávcső (JWST) egy hónap alatt érte el a végső pozíciójának számító, a Földtől mintegy másfél millió kilométerre lévő Nap-Föld L2 Lagrange-pontot, és a több hónapnyi üzembeállási és kalibrációs szakaszt követően 2022. július 11-én kezdte meg a több mint egy évig tartó tudományos programjának első szakaszát.

A kutatói közösség bő másfél évvel ezelőtt több mint 1170 darab távcsőidő-pályázatot nyújtott be a Webb-űrtávcső első, 2022 nyara és 2023 vége között megvalósuló tudományos mérési időszakára. A beadott pályázatok negyede nyert mérési időt, a nyertes pályázati anyagok között találkozhatunk szegedi vezetéssel, illetve közreműködéssel készült programokkal is, ezzel pedig Európa élmezőnyébe került a Szegedi Tudományegyetem.

- Hirdetés -

Elismerésre méltó, hogy magyar csillagászok is bekerültek az első körben távcsőidőt elnyerő kutatók elitjébe – köztük Dr. Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet, Asztrofizikai Kutatócsoport munkatársa, aki társ-témavezetőként egy, közreműködőként pedig további három nyertes pályázat révén használhatja majd a Webb-űrtávcső adatait.

A szegedi kutató és munkatársai többek között arra a kérdésre keresik majd a választ, vajon „kozmikus porgyárak”-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem. A kozmikus porszemcsék számos asztrofizikai folyamatban, többek között a molekulaképződésben és a bolygókeletkezésben is nagyon fontos tényezőnek számítanak.

A 2666 számú program társvezetőjeként a vizsgálat és a mérések során a Webb-űrtávcső infravörös tartományban való érzékenységére építünk, ami kimondottan a robbanás utáni folyamatokra adhat megfelelő vizsgálati lehetőséget. A vizsgálatok egyik központi kérdése az, hogy a csillagrobbanásokat követően (vagy esetleg már előbb) mennyi idő alatt és mekkora mennyiségben jönnek létre porszemcsék, és hogy ez a por lehet-e a később, a környező, fiatal csillagrendszerekben kialakuló bolygók alapanyaga – mondta el Dr. Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi adjunktusa.

Szintén nyertes pályázatok társ-témavezetőjeként, illetve közreműködőjeként találkozhatunk két, ugyancsak Szegeden végzett kutató, Gáspár András és Apai Dániel nevével; ők jelenleg mindketten az Arizonai Egyetem munkatársai. Gáspár András a JWST MIRI (Mid-InfraRed Instrument) nevű műszerének fejlesztési és üzemeltetési munkálataiban is részt vett és részt vesz. A világűrbe küldött, eddigi legnagyobb tükörátmérővel rendelkező eszköz válaszokat adhat többek között az Univerzum első galaxisainak kialakulására, vagy más csillagok potenciálisan lakható bolygóinak feltérképezésére is.

Ami igazán nagy öröm számomra, hogy eredményeket és példákat tudunk felhozni, amivel inspirálhatjuk a fiatalokat. Abban bízok, hogy ezzel többen kapnak kedvet, ahhoz, hogy érdemes természettudománnyal foglalkozni a Szegedi Tudományegyetemen is, például mert innen is elérhető a világ legjobb űrtávcsöve – zárta gondolatait Dr. Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi adjunktusa.

A James Webb-űrtávcső paramétereiről a Svábhegyi Csillagvizsgáló aktuális podcastjében itt hallgathatnak meg többet az érdeklődők. A beszélgetésben Dr. Szalai Tamás és kollégái a legapróbb részletekig elemzik a távcső működését szakértői szemmel. A Webb-űrtávcső első képeit 2022. július 12-én (magyar idő szerint késő délután) teszi majd közzé a NASA; a bejelentést az amerikai űrügynökség oldalán élőben is lehet majd követni (https://blogs.nasa.gov/webb/2022/07/01/how-to-see-webbs-first-images/), míg magyar nyelven a csillagaszat.hu oldalon jelenik meg szakmai összefoglaló a várt eseményről.

Szegedi Tudományegyetem

Akár ez is tetszhet