A versenyelőny aranyszabály: meg kell védeni, ami a miénk!

A fejlődés csakis új ötletekkel, innovatív gondolkodású emberekkel működik. A globális világban pedig óriási a verseny, a versenyelőny megszerzése mindenkinél prioritást élvez. Azonban megfelelő védelem nélkül kiszolgáltatottá válik a feltaláló a konkurenciával szemben. Miképpen óvhatjuk meg tulajdonunkat a lopás ellen, hogyan kovácsoljunk előnyt az ötleteinkből?

Pomázi Gyulával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnökével beszélgettünk.

Egy új ötlet esetében mi a teendő, mire kell odafigyelni az első lépéseknél?

- hirdetés -

A legújabb elképzeléseink, ötleteink megvédése érdekében igen körültekintőnek kell lenni. A mai világot a fejlesztés iránti igény jellemzi, ezért a versenytársak képesek bármit megtenni. Egy elképzelés megvalósításakor az első lépés, hogy ellenőrizzük, azt a bizonyos dolgot kitalálták-e már. Ez a mai digitális világban már jóval egyszerűbb, hiszen különböző adatbázisok és szolgáltatások állnak rendelkezésünkre. Az alapos utánajárás után el kell döntenünk, hogy az elképzelésünket lehet-e titokban tartani, vagy érdemesebb-e egy kiforrottabb változatát más módon, például szabadalmaztatással levédeni. Szoftver esetében szerencsés helyzetben vagyunk, mert az a program megírásától kezdve védett.

Milyen buktatókkal járhat, ha az ötletgazda kihagyja az első lépéseket?

Óriási rizikót vállal ezzel, ugyanis nem csak anyagi kárt szenvedhet. Az ötletgazdát, ha nem néz utána alaposan, és kiderül, hogy egy már létező és védett dologgal kezd foglalkozni, lopással (bitorlással) is megvádolhatják. Ha pedig az elképzelését idejekorán nyilvánosságra hozza, azzal elveszítheti a levédetés lehetőségét. Az adatbázisokban történő kutatás teljesen költségmentes, témakutatási vagy újdonságkutatási szolgáltatásaink esetén pedig mindenkinek a rendelkezésére állnak a hivatal munkatársai, akik pontos képet adhatnak az érintett műszaki területről.

Mi történik akkor, ha megszűnik az oltalmi időszak, és már nincs védelem alatt a találmányom?

Ha megszűnik az oltalmi időszak, a műszaki megoldás például gyógyszerhatóanyag közkinccsé válik, amit bárki gond nélkül felhasználhat. A szellemi tulajdonjogok mindig határozott időre szólnak és csak a védjegy esetében lehet korlátlan számban meghosszabbítani.

Az ipari forradalmak idején mindig növekedést láthattunk a találmányok, szabadalmak területén. Ma mi figyelhető meg ennek kapcsán?

A negyedik ipari forradalom a digitalizációra épít, de messze túlmutat az iparon, mert hatást gyakorol a kereskedelmi és szolgáltatási rendszerekre is. A legfontosabb tényező pedig az adat: elsődleges fontosságú, hogy mit kezdünk vele, hogyan használjuk, mi módon tudjuk beépíteni a mindennapi életünkbe. Elképesztő mennyiségű újdonság érkezik be a világ minden táján, amelyek nagyon gyorsan képesek elavulni. A legtöbb bejelentés jellemzően Amerikában, Ázsiában (főképp Kínában) és Európában történik. A trendeket figyelve azt látjuk, hogy még mindig növekedik a szabadalmak száma. A területek között kiemelkedik a gyógyászat, a gyógyszerészet, a digitális kommunikáció, a számítástechnika, a méréstechnika, a műszertechnológia, a logisztika és a közlekedés.

A védelem miképpen alakul versenyelőnnyé?

A szabadalmi-, a védjegy- (egy termék vagy brand elnevezése), a dizájn-oltalmak (egy termék külső kialakítása) és a szerzői jog segítik a piacra lépést és már a kezdeteknél biztosítják a termék versenyelőnyét. Egy-egy cég értékét legfőképpen két dologgal lehet mérni. Az egyik a tárgyi eszközök, a másik pedig az immateriális javak. Mára ez utóbbi vált hangsúlyossá hiszen az immateriális javak részét képezi az intellectual property (IP), azaz a szellemi tulajdon, mint vagyon. Ha például a startupokat nézzük, nem a menedzsmentbe fektetnek, ami gyorsan leváltható és nem is a termékbe, mert az gyorsan elavulhat, hanem az ügyfélkörbe, az elérések számába, illetve abba, hogy a cégnek van-e, és ha igen, akkor rendezettek-e a szellemi tulajdonjogai. Amint már említettem, ha egy találmányt idő előtt nyilvánosságra hozunk és nincsen bejelentve, akkor azt bárki, bármikor lemásolhatja.

Mennyire jellemző Magyarországon, hogy az ötletgazda bejelentéssel fordul a hivatalukhoz?

A szabadalmi bejelentőink többsége magánszemély. Magánszemélyként sokkal kevesebbe kerül szabadalmat szerezni, hiszen a díjak csupán negyedét kell kifizetniük (így a bejelentési alapdíj csak 9350 Ft), sőt akár még díjmentességben is részesülhetnek. Úgy gondolom, hogy egy húsz évig terjedő monopóliumért ez igen méltányos ösztönző. Az így megszerzett szabadalom a későbbiekben apportként, vagy szerződéssel vihető be egy gazdasági társaságba. Szeretném azonban leszögezni, hogy nem az a cél, hogy minél több bejelentés kerüljön a hivatalba, hanem hogy minél több ötlet hasznosuljon. Nem az tesz egy ötletet gazdaságilag jól működővé, vagy egy innovációt sikeressé, ha védelem alatt áll. A védelem sokkal inkább egy elvárt és jó eszköz arra, hogy az ötletet piacra lehessen vinni és/vagy meg lehessen óvni.

Hogyan lehet a vállalati gyakorlatba beépíteni és tudatossá tenni a feltalálókat, hogy a találmányt igenis oltalom alá kell helyezni?

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának három fő feladata van. Először is hivatalként iparjogvédelmi és szerzői jogi hatósági feladatokat látunk el. Másodszor kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységekről állítunk ki minősítéseket. Ennek az a célja, hogy a fejlesztők által igénybe vett K+F ösztönzők (adókedvezmény, támogatás, pályázatok, stb.) esetén a végzett tevékenység kétség kívül K+F-nek minősüljön. Ezt mi állapítjuk meg és a kiadott minősítéseink az adóhatóságot is kötik. A harmadik ág pedig a tudatosságnövelés és szemléletformálás. A célközönségünket főleg az egyéni feltalálók, az egyetemek, a kutatóhálózatok, a kisvállalkozók és a startupok alkotják. Szeretnénk velük közvetlenebb kapcsolatot kiépíteni konferenciákon, kiállításokon, vásárokon, tanfolyamokon vagy egyéni konzultációkon keresztül. Kevesen tudják, hogy van egy nagyon hasznos térítésmentes szolgáltatásunk, a szellemivagyon-diagnózis. Ez kifejezetten innovatív KKV-knak szól, akik sejtik, hogy közük lehet a szellemi alkotásokhoz, de kellő ismeret hiányában bizonytalanok a következő lépéseik megtételében. Mi meghallgatjuk őket és irányt mutatunk, akár forrás (NKFIH pályázatok), akár a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara tekintetében. A szabadalmi ügyvivők rendelkeznek azzal a műszaki és jogi tudással, ami egy összetettebb szabadalmi bejelentés elkészítéséhez szükséges. Ők a piacon önállóan tudják segíteni a feltalálókat, a vállalkozókat vagy akár az egyetemeket is.

Ez egy sokrétű kommunikációs, edukációs, szemléletformáló folyamat. Célunk, hogy elterjesszük azt a felfogást, hogy nem csak oda kell figyelni a szellemi tulajdonra, de meg is kell védeni.

A szabadalmaztatásban is biztosan számíthatunk valamilyen újdonságra. Ön miben látja a potenciált?

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala idén nagy hangsúlyt fektet az innovatív ötletek felkarolására. Ezért 2020. január 1-jével bevezettünk egy új szolgáltatást, a témakutatást. A témakutatás célja, hogy feltárja egy adott műszaki szakterületen a publikus információkat és segítséget jelenthet a célzott, a későbbiekben valóban hasznosítható kutatási irányok felderítésében. A témakutatás során feltárt dokumentumok megismerése révén elkerülhető, hogy jelentős erőforrásokat fektessenek egy olyan megoldás kidolgozásába, amelyet más már korábban megvalósított. A témakutatás révén részletesen megismerhető, hogy a megrendelő számára érdekes szakterületeken az adott műszaki probléma megoldására a piac többi szereplője milyen irányban végzett fejlesztéseket és milyen megoldásokat dolgozott ki. Szeretnénk elérni, hogy az ötletekből olyan érték jöjjön létre, amely nem csak a feltaláló-vállalkozó oldalán jelenik meg, hanem javítani tudja Magyarország helyét az innovációs rangsorokban.

Némethi Botond / NEW technology magazin