- Hirdetés -

- Hirdetés -

Akkor is zöldebbek az elektromos autók, ha nem megújuló energiával töltjük őket

Nincs több vita, összes mítosz cáfolva: az elektromos autók (EV-k) minden szcenárióban környezetkímélőbbek, mint hagyományos, belsőégésű motorral rendelkező társaik (ICE-k). Ez akkor is igaz rájuk, ha teljes élettartamuk alatt fosszilis anyagokból előállított árammal üzemelnek – állapítja meg friss tanulmányokra hivatkozva a Business Insider. Van persze rossz hír is, és az az EV-k előállításával kapcsolatos.

Konzervatív beállítottságú körök és szkeptikusok tömegei vitatják évek óta, hogy az elektromos autók valóban jobb alternatívát jelentenek-e a Föld ökológiájára nézve, mint a hagyományos kocsik. Intrikáik legkedveltebb célpontja a Tesla, mondván: az autóik környezetszennyező módszerrel előállított energiát fogyasztanak (mondjuk, nem igazán értjük, hogy ez miért a kocsimárka felelőssége) és az akkumulátoraik bányászata-gyártása túl nagy ökológiai lábnyommal jár.

Utóbbival tényleg fogást találtak rajtuk, de közben van néhány tudományos eredmény a témában, amit nem kellene figyelmen kívül hagyni. Két szempont van, ezért a világnak azt kell eldöntenie, hogy melyik ujjába harapjon, amikor elektromos vagy belsőégésű járművek mellett teszi le a voksát.

- Hirdetés -

  1. Az elektromos és belsőégésű autók élettartama során keletkezett károsanyag-kibocsátást – a gyártástól az ártalmatlanításig – összehasonlító tanulmányok arra jutottak, hogy az akkumulátorról üzemelő járművek használata általában véve nagy nyereséget jelentenek a környezet számára. Ez még akkor is igaz, ha figyelembe vesszük, hogy például az USA-ban jelenleg szénből és földgázból állítják elő a legtöbb villamos energiát. Márpedig ez minden, csak nem tiszta folyamat.
  2. Az elektromos autók építése valójában káros a bolygóra nézve, hiszen az előállításuknak központi eleme a lítium-ion akkumulátor. Az ehhez szükséges nyersanyagok, például a kobalt bányászata vagy a lítium finomítása és mindezek cellákba tömörítése (hogy minél több férjen el belőlük egységnyi helyen) jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást okoz.

De milyen következtetést lehet ebből levonni? Leginkább azt, hogy az ún. zöld autók jelentősen nagyobb karbonlábnyommal kezdik földi pályafutásukat. Egy középkategóriás EV előállítása 33-57 százalékkal több emisszióval jár, mint egy ugyanekkora ICE esetében – mutatott rá a Nemzetközi Energia Ügynökség.

Mindeközben persze jóval tisztább üzemeltetni őket, szóval a hátrányukat elég hamar ledolgozzák, amint forgalomba kerültek. A dolog szépséghibája – főleg annak ismeretében, hogy Magyarországon legalább három grandiózus létesítmény készül belőlük – az, hogy az akkumulátorgyárak hatásait általában nem szokás számításba venni, holott őrületes mennyiségű energiát, illetve vizet igényelnek (állítólag csak a debreceni üzem megeheti a Paksi Atomerőmű termelésének 40 százalékát és egy Kecskemét méretű város éves vízfogyasztását), és akkor még nem beszéltünk azoknak a nemzeteknek a problémáiról, akiknél a bányászat zajlik.

A közúti személy- és áruszállítás mindenesetre az összes klímaváltozást előidéző emisszió kb. 27 százalékáért felel, amivel szintén kezdeni kell valamit.

Az Aggódó Tudósok Uniója nevű szervezet mindent számításba vett ahhoz, hogy meggyőző választ találjon a legégetőbb kérdésre: összességében az EV vagy az ICE kell az emberiségnek, ha hosszútávon akarja életben tartani a bolygót. A kutatáshoz egy átlagos hatótávú, egy feltöltéssel kb. 480 kilométert megtenni képes EV teljes élettartamát vizsgálták. Kiderült, hogy egy ugyanilyen kategóriájú ICE-vel összehasonlítva 52 százalékkal kevesebb károsanyagot juttat a környezetbe, még akkor is, ha a táplálásához a teljesen megújuló forrásoktól jócskán távol álló 2020-as elektromos hálózatot veszik alapul.

A Tiszta Szállítmányozásért Nemzetközi Tanács azt is megvizsgálta, hogy egyik, illetve másik jármű milyen hatékonyságra képes. Ebben a versenyben még gyászosabb vereséget szenvedett az ICE, hiszen amíg az üzemanyag elégetése során a betáplált energia mintegy 70 százalékát elveszíti (tehát mindössze 30-ból lökdösi tovább a járművet), addig az EV 90 százalékos hatékonysággal robog.

Ha mindez nem lenne elég meggyőző, íme egy utolsó kis adatpakk a Ford támogatta Michigani Egyetemtől: ők arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző kategóriájú EV-k mennyi idő alatt dolgozzák le a gyártásuk során keletkezett emissziós hátrányt, egy ugyanakkora ICE-hez viszonyítva. Nos, a szedánok esetében 1,4-1,5, a pickupoknál 1,6, míg az SUV-knél 1,6-1,9  év jött ki.

Gábor János, NEW technology

Akár ez is tetszhet