Állattenyésztés-kutatások a Szent István Egyetemen

A gazdasági haszonállatokkal való megfelelő bánásmód nemcsak az élelmiszer-termelés során fontos, hanem azoknál a vizsgálatoknál, kísérleteknél is, amelyek nélkülözhetetlenek e területek fejlesztésénél. Erre hívják fel a figyelmet a Szent István Egyetem Állattenyésztés-tudományi Intézetének kutatói az április 24-i Kísérleti állatok világnapja kapcsán.

Amikor kísérleti állatokról beszélünk, rendszerint egerek, patkányok és egyéb laborállatok jutnak eszünkbe, holott gazdasági haszonállatainkkal is számtalan vizsgálatot végzünk annak érdekében, hogy tartás- és takarmányozás-technológiájukat úgy tudjuk alakítani, hogy jóllétük és termelésük megfelelő szinten tartása, fejlődése lehetővé váljon.

Hogy a gazdasági-termelési folyamatokat és azok változtatási lehetőségeit tanulmányozni tudják, a Szent István Egyetem Állattenyésztés-tudományi Intézetének kutatói számos vizsgálatot a gyakorlatban, vagyis termelőüzemekben hajtanak végre, ahol szintén fontos tekintettel lenni az emberek és állatok etikus kapcsolatára. A faji sajátosságoknak megfelelő tartási körülmények a kezelés során, illetve a kísérletben résztvevők egészsége és biztonsága elsőrendű kritérium, hiszen a megbízható kísérleti adatok, megfelelő minőségű oktatási és teszteredmények létrejötte a fenti tényezők komplex rendszerének függvénye.

Az Intézetben folyó vizsgálatok igen sokrétűek. Dr. Póti Péter intézetigazgató például igen behatóan foglalkozik több fajjal kapcsolatban az alom- és trágyakezeléssel, melynek jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy a megfelelő alomminőség segíti az állat egészségének fenntartását tőgy- és lábegészségügyi szempontból. A tőgy- és lábvégproblémák kezelése jelenleg fontos részét képezik az állategészségügyi problémáknak, amelyek megelőzése az állatok jóllétének és az egészséges élelmiszer-alapanyag termelésének gyakorlati előfeltétele: egészségesebb környezetben egészségesebb lesz az állat. A megfelelő technológiába illeszthető alomkezelés közvetlen környezetre gyakorolt hatása az, hogy minimalizálható az üvegházhatású gáz kibocsátás, és kedvezően alakul a mikrobiológiai környezet. Ez egyrészt az állatok egészségi állapota szempontjából döntő fontosságú, másrészt kedvező a későbbi trágyakészítés szempontjából is. A megfelelően kezelt alom alapja a kiváló minőségű szervestrágya előállításnak. A garantáltan kiváló minőségű kezelt szervestrágya pedig nélkülözhetetlen a termőtalajok védelme, így az ökogazdálkodás szempontjából is.

Ezek a kutatások sokrétűen kapcsolódnak a napjainkban igen sokat emlegetett téma, a precíziós állattartás, illetve a SMARTfarming rendszereihez, amelyek részben szintén azt szolgálják, hogy az állat környezetét minden esetben az állományok vagy egyedek aktuális kor, ivar, termelési szinti igényeihez tudják igazítani, mindezt objektíven mérhető adatok alapján. Mindezek a vizsgálatok nemcsak zártrendszerű, hanem gyepre alapozott állattartásra is kiterjednek. Az így kapott eredmények nemcsak az állatok jóllétre, termelésére hatnak kedvezően, hanem a környezetre és a munkavégzés hatékonyságra is.

Fentiek alapján elmondható, hogy az állatok védelme – legyen az termelő vagy kísérleti állat – termelési környezetük védelmén, élettani folyamataik megismerésén keresztül is megvalósul. Ebben a munkában a kutatók igyekeznek olyan etikus ember-állat kapcsolatra törekedni, ami méltó ahhoz, hogy élelmiszertermelésünk fehérjeprodukciójának nagy részét nekik köszönhetjük.

SZIE