Arcfelismerés helyett jön az írisz szkennelése

- Hirdetés -

Mindent a szemnek: egyre népszerűbb beléptetési módszerré válik az üzemekben az írisz ellenőrzése – az arc- vagy ujjlenyomat-szkennelés, esetleg a mágneskártyás megoldások helyett. A technológia felfutásának oka összetett: a maszkviselés akadályozza az arcfelismerő rendszereket, míg az érintésmentesség és a kesztyűviselés trendje az ujjlenyomat-olvasást. Ami pedig a kártyákat illeti: nem elég biztonságosak, ugyancsak a járvány miatt, meg persze azért is, mert a kártyát el lehet lopni az arra jogosult személytől.

Az írisz szkennelése – amelynek egyik legnagyobb fejlesztője világszerte a Princeton Identity – szintén nem új találmány: a frissebb Samsung okostelefonok tulajdonosai már jó eséllyel használták is. Az SRI International egyik divíziójaként működő cég az elmúlt 15 év során virágzott fel, kormányzati és kereskedelmi cybervédelemmel kapcsolatos innovációknak köszönhetően. Velük párhuzamosan dolgozta ki a maga ujjlenyomat-olvasó megoldását az Apple, és a szélesebb körben való elterjedése ugyancsak nekik köszönhető, pedig nem volt törvényszerű a siker, hiszen a felhasználók egy része még mindig a rendőrségi letartóztatások negatív élményéhez köti az ujjlenyomatvételt.

A Samsung és az SRI ehhez hasonló lehetőséget látott az íriszszkennelés kommercializálásában, ami a vállalati szektor biztonságtechnológiájában is elterjedhet, véli a Princeton Identity elnök-vezérigazgatója. Bobby Varma úgy látja, hogy a kártyaolvasós beléptetéssel kapcsolatban számos probléma merül fel: a dolgozó elveszíti, jogosulatlan személy jut hozzá, vagy pótolni kell, ha tönkremegy. Ez persze biztonsági gondokat is szül: emberi mulasztás miatt nagyon könnyen át lehet jutni a kapukon, pláne napjainkban, amikor szinte senkit sem lehet beazonosítani a maszk mögött. Ennél még mindig jobbak a biometrikus megoldások, de ezek közül is kiemelkedik az íriszazonosítás.

- Hirdetés -

„Csak annyit kell tenni, hogy belenézünk a szkennerbe, és semmit nem kell megérinteni – ez nemcsak komfortosabb a felhasználóknak, hanem magasabb fokú biztonságot teremt, mint a többi módszer”, szemléltette Varma. A Princeton persze nem állt meg az íriszazonosításnál, mert a COVID óta alapvető lett a testhőmérséklet ellenőrzése is. Erre alkották meg a kétlépcsős beléptetést: az írisz- vagy arcszkennelés után a testhőt ugyancsak ellenőrzi a rendszerük, ami zárja a kaput, ha az azonosított személynél lázat észlel, és értesíti a biztonsági személyzetet.

Az igény szerint alakítható rendszerek – amelyek kérésre persze tartalmazzák a hagyományos ujjlenyomat- és arcfelismerést vagy a mágneskártyás megoldást is – többféle csomagban jelennek meg. Egyrészt ott van az Access200 szkenner-termékcsalád, valamint az Acces600e beléptetőfülke, vagy a külön beszerezhető vezeték nélküli és kontaktusmentes biztonsági kapuk, percenként 15 fős kapacitással.

Mindegyikről elmondható, hogy felhőalapú vagy virtuális gépi platform áll mögötte, és webes felületen kezelhető biometrikus azonosítást tesz lehetővé. Az adatbiztonságot ugyancsak garantálni tudják: nem kell például attól félni, hogy ha valakinek sikerül feltörnie a rendszert, az vinni tudja az adatbázisban szereplő személyek fotóját, hiszen a biometrikus adatokhoz nem társítanak képet, vagyis az ilyen adatokat nem lenne képes konkrét személyekhez kötni.

Gábor János, Okosipar.hu
(Forrás: Industry Today)

- Hirdetés -