Az automatizálás okozta szorongás növeli a halandóságot

Hiánypótló felmérést készített a Columbia Egyetem arról, hogy hosszútávon milyen hatással lehet a dolgozók egészségi állapotára az automatizálás, ami miatt minden korábbinál jobban féltik az állásukat. Mivel a szorongás intenzitása megnőtt, írja a kutatásról beszámoló Science Daily, egyre többen foglalkoznak a jelenség társadalmi hatásaival, ám most arra is sikerült választ találni, hogy a munkanélküliségtől való félelem növeli-e a halandóságot. Nos, igen.

Az egyetem közegészségügyi intézetének tudósai hatalmas mintán dolgoztak: közel egymillió norvég személy: 416.003 férfi és 376.413 nő adatait dolgozták fel. A 2003-ban 33-52 éves dolgozók sorsát 15 éven keresztül figyelték, és azt kutatták, hogy akár a bérezés, akár a szociális biztonságérzet szempontjából mennyire változott meg az életük, majd utánanéztek, hogy mennyien hunytak el 2019-ig.

A rutinfeladat-intenzitás index (RTI) segítségével (vagyis az adott állásra jellemző rutinszerű kognitív, illetve fizikai feladatok súlyozásával) kategóriákba sorolták az embereket, a szerint, hogy a munkájuk mennyire automatizálható. Használták továbbá az ún. Frey-Osborne-indexet, amivel annak valószínűségét lehet felvázolni, hogy az egyes foglalkozástípusokat mekkora eséllyel váltja fel az automatizáció, és ez nagyjából mikor fog megtörténni.

- Hirdetés -

Azok, akik 2003-ban magasabb RTI-pontszámot értek el, nagyobb valószínűséggel haltak meg 2019-ig: ez a férfiak 6,7, míg a nők 5,5 százaléka esetében bizonyult igaznak. Fény derült arra is, hogy a kiemelkedő RTI-vel értékelt feladatkörökben tényleg visszaesett a foglalkoztatottak létszáma.

A tanulmány fő szerzője, Vegard Skirbekk professzor úgy véli, számtalan oka lehet annak, hogy megnőtt a technológiai fejlődés miatt veszélyeztetett munkakörök egészségügyi kockázata. A helyzeten az sem segít sokat, hogy az utcára kerülő emberek kisebb eséllyel találnak hasonló pozíciót, hiszen a munkatapasztalatukra az automatizálás terjedésével egyre kevésbé van szükség. A depresszió és a szorongás fokozódását ráadásul nemcsak az idézheti elő, ha ténylegesen munkanélkülivé válnak – ehhez elég az is, hogy érzik: az aggodalmuk nem alaptalan.

A tudós hangsúlyozta: egyedülálló kutatásuk legfontosabb tanulsága az, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett munkakörökben dolgozókra, hiszen a karrierkilátásaik, egészségi állapotuk és élettartamuk egyszerre indult el a lejtőn, és ez még „csak” a jelen – a következő pár év még gyorsabb fejlődést hoz. Skirbekk úgy véli, a kormányzatoknak ideje komolyabban venniük az érintett társadalmi rétegek tovább- és átképzését, amit tanácsadással, anyagi támogatással, prevenciós egészségügyi programokkal is meg kell fejelni.

Gábor János, Okosipar.hu

Akár ez is tetszhet