Az innovációs cégkultúra építése a dolgozóknál kezdődik
Digitális megoldásokhoz értő kollégák kellenek, hogy sikeresen felkészülj a holnap technológiáira.
Egyre több gyártó keres fiatal, különféle technológiákban jártas dolgozókat, mert belátták, hogy a digitális átalakulás sikere nemcsak a modern eszközökön múlik, hanem azokon is, akik dolgoznak velük. Ehhez három dimenziót kell figyelembe venni: az egyént, a csapatot és a teljes céget, javasolja az Industry Week.
Az egyén bevonása a félelmek eloszlatásával
A digitális átalakulás szorongást válthat ki a kollektívában, hiszen az emberek elkezdik félteni az állásukat, vagy legalábbis aggódnak amiatt, hogy nem tudják elsajátítani az új technológiákhoz szükséges szakmai tudást. Ez túlélési reakciókat vált ki, holott azt kellene elérni, hogy a változásra ne fenyegetésként, hanem lehetőségként gondoljanak. Nehéz ügy, gondolhatják a cégvezetők, akik jellemzően kevesebb készséget és tanulási hajlandóságot feltételeznek a dolgozóikról, mint amennyi valójában van. A tapasztalatok inkább azt mutatják, hogy nyitottak az együttműködésre, az innovációra és a megváltozott munkamódszerekre is. Jó példa erre az az olaj- és gázkitermelő társaságoknak csőrendszereket gyártó cég, amelyben fókuszcsoportokat hoztak létre egy-egy probléma megoldására. A végeredmény egy motivált csapat és évi 21 millió dolláros költségcsökkentés lett.
Új vezetési stratégiák kialakítása
Annál, hogy hogyan megy végbe az átalakulás, fontosabb kérdés az, hogy mi is az az átalakulás. Ahogy egyre nagyobb mértékben épülnek be a mindennapi munkafolyamatokba a digitális megoldások – és ezzel mind jobban teljesülnek az ügyféligények –, a vezetőknek is át kell gondolniuk a cégirányítási módszereiket.
Az aggodalmak eloszlatásához először is meg kell értetni a dolgozókkal, hogy miért kritikus kérdés az új technológiák bevezetése, és miért van rájuk szükség éppen most.
Ehhez érdemes felvázolni, hogy mi minden válik lehetségessé a digitális megoldások által, és miért kockázatosabb az, ha a régi módszereket erőltetjük. Az ilyen üzenetek közvetítésére szánt időt gyakran felesleges luxusnak érzik a cégvezetők, pedig valójában kulcsfontosságú ahhoz, hogy felépítsék az új folyamatok iránti elkötelezettséget. Ugyancsak fontos tényező az ötletek begyűjtése azoktól a munkatársaktól, akik napi szinten dolgoznak a gyártósoron, így tisztában vannak a digitális átalakulás útjában álló akadályokkal, például azzal, hogy milyen hiányosságok hátráltatják a munkát. Az interjúk során gyakran kerülnek felszínre egyéni megoldások, amivel az adott dolgozó megkönnyítette a saját feladatát, és az ötletét az egész üzemben alkalmazni lehetne.
Fel kell karolni az alkalmazottak által irányított innovációs kultúrát
A termelés történelmi hagyományokon nyugszik: menedzsmentcentrikus, és az utasítás-végrehajtás gyakorlatát követi. Ennek a megközelítésnek valóban volt értelme az ipari forradalom idején: a felülről vezérelt változtatások felgyorsították a mainál jóval kevésbé összetett munkafolyamatokat, így valóban sikerült innovációra és nagyobb sebességre ösztönözni a gyártást. Mostanra hatékonyabbnak tűnik az alkalmazottak vezette termelési kultúra, amelyben mindenkinek a szava számít, és mindenki a magáénak érzi a céget.
Ezt a módszert nemrég tette próbára egy nemzetközi szépségipari szereplő: arra bátorította az alkalmazottait, hogy álljanak elő egyéni ötletekkel, amelyeket aztán megkíséreltek végrehajtani. A projektbe összesen 2.700 dolgozót vontak be világszerte, és komoly sikert arattak: feljavították a termékcsomagolás folyamatát, drasztikusan visszaszorították az emissziót, és felére csökkentették a termékek piacra juttatásának idejét. Ezen a ponton fontos leszögezni, hogy az alkalmazottak vezette innovációs cégkultúra a munkaerő-utánpótlást is garantálja: a millenniumi és a Z-generációs dolgozókat szinte már csak ilyen közegben lehet motiválni. Ez a hozzáállás ugyanakkor felerősödött a többi korosztálynál is: a COVID idején mindannyiukban kialakult az az elvárás a cégvezetők iránt, hogy ne csak a részvényeseknek, hanem a dolgozóknak, az ügyfeleknek és a társadalomnak is kedvezzenek a döntéseikkel.
Gábor János, Okosipar.hu