Beültetés helyett kinöveszthető az agyban az elektronika

Egy új tanulmány szerint a bioelektronika közvetlenül befecskendezhető élő állatok agyába, egyfajta koktél formájában, ami később elektromosan vezető géllé alakul. A tudósok ezzel az új technikával élő zebrahalakban és piócákban már hoztak létre bioelektronikát, de hosszú távon bármilyen élő szövetre felvihető elektronikus anyaggá szeretnék fejleszteni, hogy lehetővé tegyék áramkörök és elektródák beültetését az élő szervezetekbe – írja a Science.

A svéd Linköpingi Egyetem tudósai úgy vélik, paradigmaváltó fejlesztés előtt állnak, hiszen a többnyire puha és rugalmas szövetekre nem, vagy csak nagyon nehezen – és mindenekelőtt invazív formában – ültethetők kemény és merev implantátumok. Ha utóbbiak szintén puha, rugalmas, illetve befecskendezhető és a szervezetben kinöveszthető gélelektródaként jelennének meg, akkor könnyebb lenne kompatibilitást kialakítani a biológiai szövetekkel.

A tudósok olyan molekulák keverékét fejlesztették ki, amelyek szövetbe fecskendezve kémiai reakcióba lépnek a természetben előforduló vegyületekkel, például glükózzal és laktázzal, majd ezek segítségével elektromosan vezető gélt alkotnak (miközben az injekció beadása előtt a koktél még nem vezetőképes).

- Hirdetés -

 „A biológiai rendszereken belül kialakított elektronika és elektróda sokkal kevésbé invazív, sőt, inkább zéró invazív beavatkozással ültethető be ahhoz képest, amikor szabványos, azaz kemény és merev elektronikát vezetnek a lágy szövetekbe” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Magnus Berggren anyagtudós. A közeljövőben ezeknek a gélelektródáknak az élő szövetekben történő előállítása segíthet az elektronika és a biológia közötti elektromos jelátvitel javításában – fejtegette a tudós.

Persze rengeteg munka áll előttük, mielőtt az új technológiát emberi szervezetben is tesztelhetnék, de az már most világosan látszik, hogy a jövőben lehetőség lesz teljesen integrált elektronikus áramkörök létrehozására élő szervezetekben. A csapat egyszerűbb zebrahalban és piócában már képes volt gélelektródát növeszteni, de korábban növényekben is létrehoztak például tranzisztorokat és kondenzátorokat. Most olyan vegyi anyagokat vizsgálnak, amelyek molekuláris építőelemeit az idegrendszer bizonyos részeire irányíthatják, hogy azokból megpróbáljanak alkatrészeket, sőt áramköröket építeni. Berggren közölte: biztos benne, hogy egy nap képesek lesznek ugyanerre emlősállatok, majd emberek szervezetében is.

Gábor János, Okosipar.hu

- Hirdetés -