Biztató az ipar augusztusi teljesítménye

A kilábalás szempontjából biztatónak ítélik az ipar augusztusi teljesítményét az MTI-nek nyilatkozó elemzők, bár kérdésesnek tartják, hogy abban mekkora szerepet játszott a nyári gyárleállások elmaradása és a folytatást mennyire akadályozza majd a járvány második hulláma.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott első becslése szerint  augusztusban az ipari termelés 2,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a júliusi 8,1 százalékos visszaesés után. A munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 0,2 százalékkal csökkent. Az előző hónaphoz viszonyítva 6,8 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás augusztusban, az áprilisi termelés volumenét pedig 56 százalékkal haladta meg.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában üdvözölte, hogy az ipari termelés adatai megmentik az augusztusi gazdasági teljesítményt a negatív meglepetést okozó kiskereskedelem után. Ami különösen érdekes, hogy a nyári leállásokkal terhelt időszak sem vetette vissza a kilábalás dinamikáját. A helyreállás tehát nagyobb ütemben és egyenletesebben zajlik az iparban, mint a kiskereskedelemben, ami mindenképp jó jel a második félév gazdasági teljesítményét illetően.

A legnagyobb kérdés, vajon a koronavírus második hulláma milyen mértékben érezteti majd hatását a termelési láncokban és a gyártási folyamatban. A legújabb bizalmi indikátorok ugyanis azt sugallják, hogy a dinamikus kilábalást megtörheti a járvány újbóli felerősödése. Amennyiben sikerül elkerülni a komolyabb zavarokat, úgy könnyen elképzelhető, hogy már az őszi hónapokban visszatér az ipari termelés szintje az előző évben megfigyelthez – vélekedett Virovácz Péter.

A válság mélypontján tapasztalthoz képest már jelentős javulást mutatott augusztusban az ipar teljesítménye, ám Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője  szerint kérdés, hogy ez mennyire lesz tartós folyamat és mennyire egyedi hatások – például a tavalyitól eltérő ütemű nyári leállások – eredménye. Jó hír, hogy a jelentős súlyú járműgyártás magára talált, azaz az új járművek iránti kereslet fokozatosan helyreáll. Ezt támasztja alá az is, hogy Németországban, a legfontosabb felvevőpiacon szeptemberben már nőtt a forgalomba helyezett új autók száma.

A jövőt illetően az a kérdés, vajon a járvány második hulláma mennyire érinti majd az iparcikkek keresletét – ha a külső kereslet nem csökken jelentősen, az segítheti az ipar teljesítményének gyors helyreállását, amit hosszabb távon a beruházások is támogathatnak.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra emlékeztetett, hogy májusban már újraindultak a magyarországi autógyárak, júniusban és július végén pedig már a harmadik műszakok is elindultak és augusztusban nem volt nyári leállás – ennek köszönhetően az autógyárak termelése augusztusra elérte a járvány előtti szintet.

Már látszik az elhalasztott kereslet megjelenése, valamint a készletek feltöltése is, így az év hátralevő részében a Takarékbank elemzői további fokozatos élénkülésre számítanak az ipari termelésben, amit új kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat.

A koronavírus esetleges újabb hulláma ugyanakkor hátráltatná a kilábalást, Suppan Gergely azonban már nem számít a tavaszi hónapokhoz hasonló szigorú lezárásokra. A harmadik negyedévben a visszaesés mértéke 4-5 százalékra mérséklődhet a második negyedévi mintegy 25 százalékosról, ami érdemben hozzájárul a GDP meredek felpattanásához. Az év egészében 7 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban 13-14 százalékos növekedés is jöhet.

Kommentárjában Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a járvány miatt több hónapon keresztül negatív teljesítményt mutató járműgyártás augusztusban már a tavalyit meghaladó termelést ért el.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ipari kilábalás üteme lassult: az előző hónaphoz viszonyított adatok szerint ugyanis májusban és júniusban kiemelkedő, 16-17 százalékos volt a növekedés, júliusban és augusztusban viszont ez – még mindig tempósnak számító – 7 százalék körülire mérséklődött. Valószínűsíthetően most zajlik az iparban az elmaradt termelés pótlása. A jövő szempontjából pedig a leglényegesebb kérdés, hogy a kereslet mennyire tud tartósan megrendeléseket biztosítani az ipar számára az őszi hónapokban – vetette fel a K&H vezető elemzője.

Ha nem lesz leállás az iparban, akkor az év első nyolc hónapjában még 11 százalékos hanyatlást elkönyvelő ágazat akár egy számjegyű csökkenéssel fejezheti be a 2020-as évet – fogalmazott Németh Dávid. Jövőre javulás várható, de a növekedés mértékét a bizonytalan kilátások miatt még korainak tartja megbecsülni.

MTI