Egy lépéssel közelebb a gondolatvezérelt robotokhoz

Először az összes végtagjuk bénulásával küzdő betegeken segítenének azok a svájci kutatók, akik csapatmunkában fejlesztik az emberi agy elektromos jeleivel irányítható robotok technológiáját, de a találmány nyilván ennél is messzebbre mutat. A Svájci Szövetségi Műszaki Intézet (EPFL) kutatói egy gépi tanulásos programmal adnák vissza a saját testük börtönébe zárt mozgás- és beszédképtelen emberek néhány alapvető készségét – áll a Science Daily beszámolójában.

„A gerincvelő-sérülésben szenvedők gyakran maradandó neurológiai rendellenességeket és súlyos motorikus fogyatékosságokat tapasztalnak, és ezek akadályozzák őket a legegyszerűbb feladatok elvégzésében: egy tárgyat sem tudnak például megfogni” – érzékeltette a problémát Aude Billard, az EPFL Tanuló Algoritmusok és Rendszerek Laboratóriumának vezetője. „A robotok segítségével legalább részben visszaszerezhetnék elveszettnek hitt kézügyességüket, hiszen a gépek helyettük hajtanának végre feladatokat.”

A professzor és kollégája, az EPFL Agy-Gép Interfész Laboratóriumában dolgozó (de a közelmúltban a Texasi Egyetemhez igazolt) José del R. Millán olyan szoftvert készítettek, ami érintés vagy hangirányítás nélkül, valóban csak agyi szignálokra támaszkodva teszi lehetővé gépek mozgatását. A gondolatvezérelt rendszer fejlesztéséhez egy kifejezetten erre a célra épített robotkart használtak: ez jobbra-balra, valamint előre-hátra mozog, így alkalmas tárgyak húzására-tolására vagy egy pohár víz kitöltésére. Az alapvető funkciók után precízebb tulajdonsággal is felruházták: elérték, hogy automatikusan kikerülje az útjában lévő akadályokat.

- Hirdetés -

A gondolatok közvetítéséhez egy EEG-szkennelést végző, elektródákkal ellátott sapkát készítettek, úgy állítva be a rendszert, hogy az akkor lépjen működésbe, amikor a beteg ránéz a robotra, ezzel lényegében utasítást ad neki egy feladat elvégzésére. A szoftver világosan felismeri azt is, amikor a gép félreérti az ember szándékát, hiszen az agy jelzi, hogy „ne úgy csináld”. A robot ettől még nem tudja pontosan, hogy mit rontott el, így készült hozzá egy „próba-error” folyamatot futtató algoritmus, ami 3-5 különböző cselekvés és az ahhoz kapcsolt agyi reakció alapján kitalálja a beteg valódi kérését.

„A robot mesterséges intelligenciája gyorsan tanul, de tudatni kell vele, ha hibázik, hogy javíthasson a viselkedésén” – magyarázta Millán professzor. „Az agy error-üzeneteinek érzékelése a legnagyobb technológiai kihívás volt, hiszen gyakorlatilag a beteg gondolatainak lefordítását kellett elvégeznünk. A gépi tanulás megoldásait alkalmaztuk, úgy, hogy egy adott agyi szignálhoz egy adott feladatot kapcsoltunk.”

A kezdetleges, de még így is hihetetlen eredmények arra sarkallták a tudósokat, hogy belevágjanak egy gondolatvezérelt kerekesszék kifejlesztésébe. Ezzel párhuzamosan további agyi jelek egész sorának olvasására teszik képessé a rendszerüket.

Gábor János, Okosipar.hu

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Akár ez is tetszhet