Egy űrhajós másodpercenként 3 millió vörösvérsejtet veszíthet

Forrás: NASA

Egy tanulmány rávilágított arra, hogy az űrhajósok űrvérszegénységben szenvedhetnek. Már régóta ismert, hogy a Földön kívüli élet megterhelő a szervezetnek. Viszont a tervek ennek ismeretében távolabbra és hosszabb időre nyúlnak. Éppen ezért fontos pontos vizsgálatokat végezni annak érdekében, hogy biztonságos és sikeres űrutazásokat hajtsanak végre – írja cikkében a Popular Science.

Az űr vérszegénységet okoz

Az egészséges felnőtt ember testében több mint 35 billió vörösvérsejt található, másodpercenként legalább 2 millió keletkezik, és ugyanennyi hemolizálódik, azaz megsemmisül. Az űrben viszont másként zajlik a folyamat, és körülbelül 3 millió vörösvérsejt pusztul el, ami azt jelenti, hogy körülbelül 54 százalékkal több a veszteség, mint a Földön.

- Hirdetés -

Korábban azt feltételezték a tudósok, hogy a vérszegénység csupán átmeneti, ami a vörösvérsejtek 10-12 százalékos csökkenését jelenti az űrhajósok első tíz napjában. A korábbi elméletek szerint ennek az az oka, hogy alkalmazkodik a szervezet az új környezethez. Guy Trudel, az Ottawai Egyetem professzora tanulmányában feltárja, hogy a csökkenés nem enyhül, hanem a következő hat hónapban tovább folytatódik.

Trudel és csapata először az űranémia – űrvérszegénység – okát mutatta be, s olyan módszereket alkottak, amelyek merőben különböznek a korábbi vizsgálatoktól, amelyekben a megszokott vérminták és radioaktív injekciós (az eljárással láthatóvá tehető a testben található sejtek működése) elemzésen túl levegőmintákat is vizsgáltak. A vérvétel nem elegendő ahhoz, hogy feltárják a lehetséges okokat.

Az extrém környezet hatása az emberi testre

2015 és 2020 között 14 űrhajóstól – akik közül 11 férfi és 3 nő – gyűjtötték a mintákat a Föld elhagyását megelőzően, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) való tartózkodásuk alatt és még egyszer, a landolást követően. Trudel csapata megmérte az űrhajósok leheletéből visszamaradt szén-monoxid-molekulák koncentrációját, amely akkor keletkezik, amikor a vörösvérsejtek egyik összetevője, a hem egy molekulája megsemmisül. Arra a következtetésre jutottak a vizsgálatok során, hogy a pusztulás a mikrogravitáció egyik hatása, a vérszegénység okozója tehát a környezet.

A betegségek űrben történő tanulmányozása kihívást jelent, de új távlatokat nyit az emberi fiziológia tanulmányozásának világában. Mivel az egészséggel kapcsolatos, földhöz kötött kutatások inkább a betegségekre fókuszálnak, nem pedig az alapállapotokra, ezért az űr az orvosi kutatások elsődleges helyszínévé vált. Az űrhajósok egészséges emberek, ám a testük extrém környezetbe kerül, amely változásokat okoz.

Forrás: NASA
Több vizsgálatra van szükség

„A közelmúltban végzett vérszegénység-vizsgálat azért is érdekes, mert a szakértőknek segít megérteni azt, hogy mi egészséges és normális az emberek számára egy olyan extrém környezetben, mint például a Hold és a Mars. A kutatásokat tovább kell mélyíteni, minél több mintát bevonni az elemzésekbe, hogy pontosabb képet kaphassunk a jelenségről, és megoldást találjunk” – mondja Dorit Donoviel, a Translational Research Institute for Space Health at Baylor College of Medicine igazgatója.

A jövőben az ISS-re telepített laboratórium segítségével lehetne mélyebb elemzéseket végezni, s ezáltal pontos képet kaphatnánk a megoldásról.

Némethi Botond, Okosipar.hu

Akár ez is tetszhet