Egyszerre termőföld és naperőmű: lehetséges!

Eddig is égető kérdés volt, hogy a Föld erőforrásai hogyan lesznek képesek kiszolgálni az egyre népesebb emberiséget, de azóta, hogy a bolygó populációja a múlt hónapban újabb lélektani határt lépett át (már több mint nyolcmilliárdan vagyunk), még hangosabban kell kiabálni a megoldásért. A két legkritikusabb pont az élelmiszer és az energia, amelyek a Kaliforniai Egyetem szerint egyszerre és akár ugyanott termelhetők – persze egy okos és váratlan megoldással.

Az IEEE Spectrum riportja emlékeztet: egy nemrég rendezett montreali konferencián aktivisták és diplomaták követelték egybehangzóan egy globális szabályozás bevezetését, ami szavatolná, hogy a bolygófelszín legalább 30 százalékát szabadon meg kell őrizni a vadvilág számára. A felvetésük korunkban nagyon is időszerű, hiszen számtalan példa mutat rá: az emberiség egyre nagyobb iramban veszi uralma alá a megmaradt szabad földterületeket, és ezt már nemcsak az élelmiszertermelés, hanem a napelemparkok telepítése miatt is teszi. A fokozottabb földfoglalást teheti teljesen feleslegessé az amerikai egyetemen dolgozó biofizikus, Majdi Abou Najm ötlete, aki föld- és vízmentő megoldásként ugyanott és egyszerre termelne élelmiszert, illetve napenergiát.

Ahelyett, hogy még több földet áldoznánk fel napelemparkok létesítésére, a termőterületek fölé vont, áttetsző fotovoltaikus panelekkel is befoghatnánk az energiát. A hálószerű anyag feladata az lenne, hogy elnyelje, illetve áteressze a napfény különböző sávjait, ezáltal úgy tudná kinyerni a napenergiát, hogy közben nem akadályozza az alatta cseperedő haszonnövények fejlődését – sőt, akár még serkentené is a folyamatot. A tudós most azt vizsgálja, hogy a megoldása milyen frekvenciájú fényt tartson vissza és engedjen át a maximális hatékonysághoz.

 „Az ENSZ előrejelzése szerint az emberiség nagyságrendileg 60 százalékkal több élelmiszert, 40 százalékkal több vizet és 50 százalékkal több energiát fog igényelni 2050-ben, mint ma. Olyan szakaszban vagyunk tehát, amikor egyszerre csak egy probléma megoldása nem elég, ezért optimalizálnunk kell” – fejtette ki a föld-, levegő- és vízkészletekkel foglalkozó tanszék professzora. Abou Najm az olasz Padovai Egyetemen dolgozó kollégájával, Matteo Camporesével felállította az első olyan átfogó növekedési modellt, amivel előre lehet jelezni egy spektrális felosztást a talaj, a víz, a termény, az éghajlat és a napelemek bármely hatékony kombinációjára. „Ez az első olyan modell, ami képes az összes kölcsönhatást együtt vizsgálni, és egyidejűleg, egyenletekben megoldani.”

Az optimalizált mezőgazdasági panelek különösen fontosak lehetnek az olyan kiszáradóban lévő éléskamrákban, mint a kaliforniai Central Valley, ami az Egyesült Államok élelmiszerellátásának körülbelül egynegyedét adja. A gazdák ma már lelkesen fogadják az ötletet, pedig öt évvel ezelőtt még a legkisebb érdeklődést sem mutatták iránta. A helyi gazdálkodóknál látott fordulat mögött Abou Najm az akár évekig tartó aszályokat és az egyre pusztítóbb hőhullámokat sejti. Emlékeztetett: idén szeptemberben Kaliforniában egy teljes hétig 43-46 °C közötti hőmérsékletet mértek, ami gyakorlatilag kivégzi a termést.

Gábor János, Okosipar.hu

Akár ez is tetszhet
https://www.okosipar.hu/wp-admin/post.php?post=7773&action=edit#