Például az Amazon tudja, hogy mit rendelünk az interneten, milyen weboldalakat látogatunk, milyen ételeket eszünk, lassan már az egészségügyi adataink részleteit is ismerni fogja. Az emberek lemondanak a privát szférájukról ingyenes házhozszállításért és egyéb apróságokért – írja cikkében az Engadget.
A rengeteg adat megszerzése nemcsak rosszat jelenthet az emberiség számára, hiszen az elmúlt években a mesterséges intelligencia rengeteget segített például az orvosi, kommunikációs és logisztikai technológiák fejlesztésében.
A privát szféra védelme az MI világában
A privát szférát, amit eladtunk ingyenes házhozszállításért, nem lehet visszavenni. A magánéletnek különböző formái vannak, az online esetében azokról az információkról beszélünk, amelyek a kibertérben találhatók. Azt gondolhatnánk, hogy a digitális magánéletünk már elveszett, túl sokat adtunk belőle olyan cégeknek, mint a Facebook és a Google. A problémát az jelenti, hogy rengeteg hálózatba kapcsolt eszközzel kötöttük össze az életünket: okosóra, okosizzó, kenyérpirító, hűtőszekrény és még sorolhatnánk. Ezek a készülékek mindent rögzítenek, amit teszünk, a szívverésünktől kezdve az ételfogyasztásunkig. A nap 24 órájában megfigyelés alatt áll az emberiség. A vállalatok információkkal rendelkeznek szokásainkról, ezáltal pontosabban tudják célozni a reklámokat.
Milyen visszaélések történhetnek az adatainkkal?
Számos potenciális buktatót rejt magában az, hogy az eszközeink adatokat gyűjtenek rólunk. A jövőben az egészségbiztosítási díj minden alkalommal megnövekedhet, ha kihagyunk egy tornaórát? Mi van, ha a hűtőnk túl sok egészségtelen ételt rendel? Vagy ha a munkáltató kirúg minket, mert az okosóra szerint túl sok időt töltünk a mosdóban?
A digitális énünket valótlan tulajdonságokkal ruházhatjuk fel, hazudhatunk preferenciáinkról, a névtelenség mögé rejtőzhetünk. Azt már megtapasztalhattuk, hogy a politikai pártok a virtuális lenyomatunk alapján manipulálták a preferenciákat. Képzeljünk el egy olyan közéleti közösséget, amely hozzáférhet mindenki vérnyomásra és szívverésre vonatkozó adataihoz. Még George Orwell sem merészkedett ennyire elereszteni a fantáziáját.
Adatainkat olyan magánvállalatoknak adjuk át, amelyek az ezáltal szerzett nyereség kis részét sem osztják meg velünk.
A digitális felejtéshez való jog
A fiatal generációk a közösségi médiában élik életük egy részét, minden bejegyzésüket archiválják. A leendő munkáltató vagy politikai ellenfél hozzáférésével előtérbe kerülhetnek a múltban történt botlások. Ez az egyik ok, amiért szükség van a digitális felejtéshez való jogra.
Az Európai Unió élen jár a technológiai ágazat szabályozásában. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR), a készülő digitális szolgáltatási törvény (DSA) és a digitális piaci törvény (DMA) jó példát jelentenek Európa vezető szerepére ezen a téren.
Mesterségesintelligencia-ügynök
Andrew Tarantola, a cikk szerzője egy feltevéssel zárta gondolatait: „A jövőben vajon olyan MI ügynökök védhetik a privát szféránkat, amelyek figyelik az eszközeinkre érkező és onnan kimenő adatainkat. S mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy a rólunk szóló, általunk nem jóváhagyott információkat ne lehessen megosztani.”
Némethi Botond, Okosipar.hu