- Hirdetés -

- Hirdetés -

Élelmiszeripari aranybánya a laboratóriumi kaviár

„Etikusnak lenni az új luxus” – mondják az iparág szakértői a legfrissebb biotechnológiai vívmányok kapcsán, és a laboratóriumi húselőállítás vagy húsgyártás tényleg egyre nagyobb versenyt generál: az izraeli SuperMeat és az amerikai Upside Food baromfihúson dolgozik, míg az izraeli Aleph Farms sejttenyésztett steak, a kaliforniai Finless Foods pedig tonhalmentes tonhal előállításában lát üzletet.

Az új eredményeket összegző Business Insider úgy látja, a következő pár évben komoly felfutásnak indulhat „a cruelty-free”, vagyis állatok leölése nélkül termelt fehérjék piaca. Ebben bíznak az újabban előkerült cégek is, bár idő előtt kifuthatnak a pénzből, ha a világmegváltás mellé nem találnak ki gyorsan és sokat fialó termékpalettát. Nos, itt jön a képbe a laborban növesztett kaviár és libamáj.

Nagyon környezetkímélő megoldás

- Hirdetés -

A laboratóriumban termesztett fehérje jelentős környezeti előnyökkel járhat. Az Oxfordi Egyetem nemrég végzett kutatása például megállapította, hogy a laboratóriumban termesztett hús előállítása 96 százalékkal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint négy, illetve egy százalékra a víz- és földhasználatot – ahhoz képest, amit a hagyományos gazdálkodás igényel. A hús mesterséges alternatívái iránt már ma is nagy a kereslet, és ez csak egyre intenzívebb lesz: a McKinsey azt jósolta, hogy ez az iparág az évtized végére 25 milliárd dollárt fog érni.

Mindezzel együtt megoldásra várnak az anyagi zavarok, hiszen a nemrég alakult kis vállalatoknak mihamarabb profitra kell szert tenniük, ha hosszútávon is talpon akarnak maradni, és idővel tömegek számára elérhető termékeket szeretnének előállítani. „Számomra is nyilvánvaló, hogy kis volumenű, de nagy értékű dolgot kell létrehoznunk, ha nyereséget akarunk elérni” – fogalmazott Isha Datar, a tenyésztett húsokkal foglalkozó New Harvest ügyvezető igazgatója. Egyetért vele Ken Benning, az angol királyi családot ellátó Exmoor Caviar vezérigazgatója is, aki a minél jobb laboratóriumi kaviár előállításán és piacra juttatásán dolgozik. „A halikrát most már nagy mennyiségben tudjuk replikálni – a lényeg az, hogy ugyanolyan jó íze legyen, miközben a gyártása fenntartható.”

A luxustermékek hamarabb eladhatók

Datarhoz hasonlóan Benning is azt vallja, hogy az emberek a hétköznapi élelmiszerekért, amilyen például a marhahús, nem igazán lesznek hajlandóak többet fizetni, csak mert az fenntartható módon, laborban készült, viszont a luxustermékek miatt mélyebben is zsebbe fognak nyúlni. „Ha egy hamburgerre azt mondom, 50 font lesz, senki sem veszi meg” – mondta, majd elárulta, hogy a műkaviár kilóját kb. 280-570 dollárból (103-211 ezer forintból) tudják laboratóriumban előállítani, ami jelentősen olcsóbb a hagyományos terméknél. Ennek ellenére nem akar az eredeti kaviár ára alá menni, mert az értékét fenn kell tartani, mégpedig azon az elven, hogy „az etikusság az új luxus”, tehát: nem olcsóbb, hanem fenntarthatóbb kaviár előállítása a cél.

A francia Gourmey mindeközben a libamáj, az angol Primeval pedig veszélyeztetett fajok húsának laboratóriumban termesztett alternatíváin dolgoznak. Érdekesen hangzik a Vow Food egyelőre elég titokzatos projektje is: George Peppou alapító egyelőre annyit árult el, hogy jelenleg két különböző állat fehérjéinek hibridjén dolgoznak, és a termék a Morsel nevet fogja kapni. Hozzáfűzte: csodálatos sült húsos és a tenger gyümölcsei aromákból származó könnyű, vajas ízekre kell felkészülni. A legnagyobb előnynek azt nevezte, hogy a laborban növesztett hús száz százalékban felhasználható, hiszen az elkészítéséhez nem kell kicsontozni vagy levágni róla a zsírt. A termék kilónként több mint 600 dolláros (kb. 222 ezer forintos) áron kerül majd piacra, először Szingapúrban. Nem véletlen a helyszínválasztás: az országban rendkívül kevés a termőföld, mégis elhatározták, hogy az élelmiszerszükséglet 30 százalékát helyben szeretnék megtermelni, legkésőbb 2030-ra.

Gábor János, Okosipar.hu

Akár ez is tetszhet