Emberi gondolatok fordítására képes az agyszkenner

Egy, az agyhoz kapcsolódó nem invazív számítógép-interfész képes egy személy gondolatait szavakká alakítani. Egy napon ez segíthet visszanyerni beszédképességüket azoknak, akik valamilyen betegség, például az ALS miatt, elveszítették azt – írja az MIT Technology Review.

A Nature Neuroscience című folyóirat közzétett egy új tanulmányt, amely három önkéntes funkcionális mágneses rezonancia képalkotó vizsgálatán szerzett tapasztalatokat írja le. Az itt képzett modell meglepő pontossággal képes volt megjósolni a hallott egész mondatokat – pusztán az agyi aktivitásuk alapján.

Beszédet már korábban is dekódoltak agyi aktivitásból, de a folyamathoz erősen invazív elektródaeszközök beágyazására volt szükség az ember agyába. Nem invazív rendszerek általában csak egyetlen szó vagy rövid mondat dekódolására korlátozódtak. A Texasi Egyetemi alkotói szerint ezen a területen ez az első alkalom, hogy egész mondatokat állítanak elő fMRI segítségével gyűjtött noninvazív agyi felvételekből. Míg a normál MRI az agy szerkezetéről készít képeket, a funkcionális MRI-vizsgálatok az agyban zajló véráramlást értékelik, és azt mutatják, hogy mely részek aktiválódnak bizonyos tevékenységek hatására.

- Hirdetés -

- Hirdetés -

A csapat először a GPT-1-et, az OpenAI által kifejlesztett nagy méretű nyelvi modellt képezte ki a Redditről származó angol mondatokból álló adathalmazon, a The Moth Radio Hour 240 történetén és a New York Times Modern Love podcastjának átiratain. A kutatók azt akarták, hogy az elbeszélések érdekesek és szórakoztatóak legyenek, mert ez nagyobb valószínűséggel eredményez jó fMRI-adatokat.

A vizsgálat során három résztvevő egyenként 16 órán át hallgatta ugyanazon podcastok különböző epizódjait – plusz néhány TED-előadást –, miközben egy MRI-szkennerben feküdtek. Az ötlet az volt, hogy olyan adathalmazt gyűjtsenek, amely a csapat szerint több mint ötször nagyobb, mint a nyelvvel kapcsolatos fMRI-kísérletekben jellemzően használt nyelvi adathalmazok. A modell megtanulta megjósolni, hogy bizonyos szavak olvasása milyen agyi aktivitást vált ki. A dekódoláshoz szavak sorozatát találgatta, és ellenőrizte, hogy a találgatás mennyire hasonlít a tényleges szavakra. Megjósolta, hogy az agy hogyan fog reagálni a kitalált szavakra, majd ezt összehasonlította a ténylegesen mért agyi reakciókkal.

Habár a technológia még kezdetleges, és nem mondható el, hogy megközelítette a gondolatolvasás szintjét, alkalmazása mégis előrevetít néhány lehetséges jövőbeli problémát. Az Austini Texasi Egyetem kutatói, akik a projekten dolgoztak, elmondták, hogy a jövőben szükség lehet a mentális adatokat jogvédetté tenni.

Némethi Botond, NEW technology magazin

- Hirdetés -