Ez lesz a legfontosabb jövő gyáraiban Európában

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Mivel a negyedik ipari forradalom teljesen átalakítja a gyártást, a gyártók egyre nagyobb mértékben térnek át a klasszikus tömegtermelésről a tömeges testre szabáshoz vezető folyamatokra. Ez fizikai és strukturális átalakításokat eredményez, ami miatt a gyári munkásoknak egyre több új távközlési technológiát kell alkalmazniuk a távoli munkához, a robotokkal való együttműködéshez vagy az MI-alapú asszisztensek használatához. A fejlett technológiák példátlan lehetőségeket kínálnak a gyárakban dolgozó emberek számára, hogy munkájukat hatékonyabban szervezhessék meg, de ehhez a gyárak megváltoztatásán túl szükség van az ipari munka és a készségek radikális újragondolására is.

Egy idei AAAS (American Association for the Advancement of Science) által szervezett konferenciára azzal a céllal hívták meg a különböző területeken dolgozó európai kutatókat, valamint a NIST-et (National Institute of Standards and Technology), hogy mutassák be jövőképüket és eredményeiket az iparral kapcsolatban. A jövőbeli gyáraknak egyszerre kell kielégíteniük a szakképzett fiatalok igényeit, csábító karrierlehetőségeket kínálniuk és konkrét támogatást nyújtaniuk a jelenlegi munkavállalóik számára a szükséges új készségek elsajátításához. Ezenkívül fontos lesz az utat előkészíteni a következő generációs robotok számára, amelyek képesek az emberekkel való zökkenőmentes interakcióra. Az Európai Unió elkötelezett az MI emberközpontú megközelítése mellett.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, aki december elsején lépett hivatalba, március 9-én már több fontos, az MI-vel, az éghajlatváltozással és az új ipari stratégiával kapcsolatos határidőt is bejelentett. Ezek követik az ambiciózus európai zöld megállapodás által kitűzött célt, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. Európa vezető szerepre törekszik az éghajlatbarát iparágak megteremtésében és a tiszta technológiák fejlesztése és elterjesztése terén, valamint a jövőbeni emberbarát gyári munkával kapcsolatban, mind pszichológiai, mind szociológiai szempontból.

- Hirdetés -

Az ülésen megvitatták a szükséges új készségeket, a munka jellegét, a jövőbeli munka kognitív igényeit, a munkafolyamatokat és a munka megszervezését, valamint a munkavállalók jólétére gyakorolt ​​hatásokat is. Az ülés előadói európai és amerikai szakértők, valamint Dr. Eija Kaasinen, a finn VTT Műszaki Kutatóközpont elnöke voltak. Az európai kutatási tevékenységeket az Európai Unió „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramja támogatta „A jövő gyárai – emberközpontú gyárak” című klaszter keretében, hozzájárulva a munkaerő felkészítéséhez és alkalmassá tételéhez a digitális átalakulásra.

A gyárak hatékonyságának növelésére gyakorlati példákat is felhoztak a szakemberek. A gépi karbantartási naplók MI-alapú elemzése segít azonosítani a gép hibás működéséhez vezető tényezőket és a meghibásodással kapcsolatos, korábban rejtett tulajdonságokat. A hatalmas, erős, nagy sebességű robotok, amelyeket eddig fizikai biztosítékok (válaszfalak, rácsok) mögött tartottak, a fejlett érzékelőtechnológiáknak köszönhetően hamarosan alkalmassá válnak a testközeli együttműködésre a munkásokkal. Az ilyen együttműködés lehetséges pszichológiai hatásai a munkavállalókra azonban mindezidáig ismeretlen. Jelenleg ugyanis nem állnak rendelkezésre olyan eszközök, melyekkel az ilyen hatásokat objektíven lehetne értékelni.

Sarah Fletcher, az Egyesült Királyság Cranfield Egyetemének professzora azzal kapcsolatban végez kutatásokat, hogy az ipari robotokkal együtt vagy azok közvetlen közelében dolgozó emberekből milyen pszichológiai hatásokat vált ki az új típusú munkavégzés. Ezek a vizsgálatok segítik a vállalatokat is abban, hogy felmérjék, mennyire alkalmasak az új együttműködési rendszerek bevezetésére. Ahogy a gyárban dolgozók és a robotok közötti együttműködés terjed, azzal felmerül a feladatok „intelligens gyárakban” történő megszervezésének kérdése is.

Dr. Anu-Hanna Anttila, finn kutató felvet olyan problémákat, hogy például a robotok – emberi társaikkal ellentétben – csak adatok alapján és etika hiányában hoznak döntéseket. Az ebből adódó helyzetek befolyásolhatják a gyári munkások pszichikumát, ezért az ő jogaikat és igényeiket előtérbe kell helyezni.

Hegyi Heni/NEW technology magazin

Akár ez is tetszhet