Ezek a DARPA SubT legígéretesebb robotjai

A világjárvány miatt félbeszakított, majd idén ősszel zárult DARPA Subterranean versenyt egy robotkutya és egy kvadrokopter alkotta autonóm rendszer nyerte, de a legizgalmasabb fejlesztésekért talán nem is a dobogón kell szétnézni. Az egyik csapat ahelyett, hogy földi korlátok közé szorította volna magát, inkább űrkutatási célokra koncentrált.

Az amerikai CERBERUS csapat végül győzedelmeskedő drónja és robotkutyája összedolgozva lokalizált és jelölt meg 40-ből 23 olyan tárgyat, amit a szervezők három különböző környezetben (csatorna, épület, barlang) szórtak szét. Íme az egyórás futam videója, két percre gyorsítva:

A teljesítményük kétmillió dollárt ért, ami miatt lógathatja az orrát a második helyezett, ausztráliai CSIRO Data61, mivel ugyanennyi tárgyat találtak, csak egy kicsit lassabban. A munkájukat így is egymillió dollárral jutalmazta a „robotolimpia” néven emlegetett kihívás szervezője, az amerikai Védelmi Minisztérium kutatórészlege. A DARPA egyébként nemcsak fizikai, hanem virtuális fordulót is rendezett: ebben a mezőnyben a spanyol Hilario Tome „Dynamo” névre keresztelt, rajban repülő kvadrokopter-flottája bizonyult a legjobbnak. A saját finanszírozásban nevező mérnök 750 ezer dollárral gazdagodott, ezért a feladatért (38:36-tól):

A Technology.org beszámolója szerint kifejezetten használt a mezőnynek a pandémia, mert az elmúlt két év során drámai tempóban fejlődtek a versenyre nevezett rendszerek. Érdekes módon ezek között talán nem is az – egyébként pont a DARPA által alapított – CERBERUS és a CSIRO Data61 teljesítménye a legizgalmasabb, hanem a hetedik pozícióban befutó CoSTAR-é.

A NASA, a Kaliforniai Egyetem, az MIT, a KAIST és a Luleai Egyetem tudósait tömörítő csapat számára kevésbé voltak érdekesek a földi környezetek, hiszen a SubT-re inkább tesztelési céllal nevezett új mesterséges intelligenciájukat és navigációs rendszerüket ezektől teljesen eltérő terepekre szánják. A Holdra szállásra és a Mars meghódítására készülő projektekhez egy egészen sajátos, „all-in-one” robottal szeretnének hozzájárulni.

Utólag magától értetődő, mégis formabontó újítás: a szerkezet egymaga képes repülni (lévén részben kvadrokopter) és nehéz terepeken gurulni (hiszen egyben rover is). Az ún. Rollokoptert kifejezetten barlangkutatásra tervezték, mert a rendkívül barátságtalan lunáris és gyakorlatilag halálos marsi környezetben szinte csak a barlangok jelenthetnek lakható zónát a majdani telepeseknek.

Gábor János, NEW technology (A cikk eredetileg a www.newtechnology.hu portálon jelent meg)