Hamarosan a tekintetünkkel irányíthatjuk a mobileszközeinket
Egy új tanulmány azt vizsgálja, hogy hogyan lehetne a mobileszközöket kizárólag a felhasználók szemeinek mozgásával irányítani. A kutatást skót, német és portugál egyetemek ember-számítógép interakcióval foglalkozó szakemberei végzik – a végső cél pedig a „tekintetalapú” interakció beépítése a technológia következő generációiba.
A tekintetalapú interakció három formájával kísérleteztek – számolt be a The Engineer: arra kerestek választ, hogy hogyan lehet megoldani az irányítást például járás vagy ülés közben, ahogy azt is megfigyelték, hogy a felhasználók milyen módszereket részesítenek előnyben a különböző élethelyzetekben. A kutatócsoport úgy véli, hogy a tanulmány segíthet a jövőbeli mobileszközök felhasználói élményének kialakításában, mivel az előlapi kamerák egyre kifinomultabbá válásával valószínűleg a szemkövető technológiát is egyre sikeresebben lesznek képesek alkalmazni.
A vizsgálat során a résztvevőknek különböző számú (2-32) célpontot kellett kiválasztaniuk a képernyőn. A három módszer, amit használniuk kellett, a Dwell Time, a Pursuits és a Gaze Gestures volt. A Dwell Time segítségével úgy választhattak ki elemeket, hogy tekintetüket 800 milliszekundumig egy célpontra fókuszálják, a Pursuits során egy kis mozgó tárgyat kellett követniük a szemükkel, míg a Gaze Gestures egy többlépcsős folyamat volt: a felhasználóknak a képernyőn kívülre, balra vagy jobbra kellett tekinteni ahhoz, hogy leszűkítsék a célpontok számát.
A kutatók azt találták, hogy ülő helyzetben a résztvevők inkább a Pursuitsot használták. Ez a módszer gyorsabb is: a felhasználóknak átlagosan mindössze 1,36 másodpercbe telt a célpont kiválasztása, míg a Dwell esetében 2,33, a Gaze Gestures esetében pedig 5,17 másodpercbe. Mozgás közben a Dwell Time-ot részesítették előnyben, pedig az átlagos 2,76 másodperccel valamivel lassabb volt a célpont kiválasztásában, mint a Pursuits (2,14 másodperc), viszont gyorsabb, mint a Gaze Gestures (6,68 másodperc).
„A szemkövetést az elmúlt években számos felhasználói környezetben tanulmányozták, de a legtöbb esetben vagy a felhasználó vagy a kamera vagy mindkettő helyhez kötött volt. Az okostelefonok kameratechnológiájának fejlődésével sokkal praktikusabbá vált a szemkövetés, annak ellenére, hogy az eszköz és a felhasználó egyszerre mozog, ami kihívást jelent” – magyarázta Dr. Mohamed Khamis, a Glasgow-i Egyetem Számítástechnikai Tudományok Iskolájának munkatársa, a kutatásról szóló tanulmány társszerzője. Szerinte a szemkövetési módszerek megkönnyíthetik a mozgáskorlátozottak számára az okostelefonok használatát, valamint bővíthetik a készülékek használatára alkalmas helyzetek számát.
A kutatók folytatják együttműködésüket, hogy megvizsgálják a szemmel való interakció új módszereit, amelyek javíthatják a három vizsgált technikát. Azt is szeretnék ugyanakkor megtudni, hogy a szemkövetési technológia milyen hatással van a felhasználók digitális magánéletére.
Gábor János, NEW technology