Ittasan vagy betegen már nem dolgozhatsz

A termelékenység növelése egy olyan kifejezés, melynek hallatán minden gyártó vállalat felkapja a fejét. Az ipari fejlődés azt eredményezte, hogy a munkáltatók fontos gazdasági érdeke a munkavállalók egészségének és biztonságának a megóvása. Jelenleg a koronavírus-járvány miatt a munkavállalók 100 százalékának kellene napról napra megvizsgálni az egészségi állapotát. Ez nem is annyira könnyű, mint azt gondolnánk. Oláh Tiborral, a PAN Corp Reorg Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk az iparban előforduló nehézségekről és a kétirányú biztonsági folyamatok automatizálásának előnyeiről.

A cégeknek a korábbinál hangsúlyosabban kell a hatékonyságra fókuszálniuk. Az ittas vagy beteg munkatársak rossz fényben tüntetik fel a munkáltatót, és csökkentik a hatékonyságot. Mennyire elterjedt az, hogy másnaposan, ittasan vagy betegen végeznek munkát a magyar munkavállalók?

Pontos statisztikával nem rendelkezünk ezzel kapcsolatban. Ennek az a legfőbb oka, hogy a mindenkori valós létszámadatokhoz képest elenyésző számú ellenőrzés/kutatás/mérés történik, az is leginkább rendkívüli eseményhez kapcsoltan. A kis százalékú, véletlen kiválasztáshoz kapcsolt ellenőrzési hatékonyság sem pontosan visszakövethető annak manualitása, papíralapúsága miatt, illetve a tényfeltárásba is szűrődhet olyan szubjektív tényező, ami végső soron gátolja a mérhetőséget, visszakereshetőséget, egyszersmind a valós biztonsági kitettség nyilvántarthatóságát. Amíg nincs közvetlen veszélyhelyzet, hatósági intézkedés, addig nehéz releváns statisztikai adattot nyilvántartani ennél fogva nem is lehetséges a biztonsági folyamatokra a gyári működési normatívákhoz hasonló KPI- t ültetni. A nem megfelelő munkaképes állapot a biztonságtudat, a lojalitás és az ellenőrzés hiányát is jelezheti. Azt nehéz megítélni, hogy mennyire elterjedt ez a jelenség, azonban az biztos, hogy a 100%- os, kötelező szűrés, mérhető eredménnyel jár. Alapvetően a biztonsági elemek hatásfokának egy része látens halmaz. Nem könnyű adattá formálni a visszatartó erőt, azért a leggyakoribb rizikót jelentő körülmény(eke)t a munkaképesség csökkenését kiváltó káros befolyást, szűrésekkel teszünk mérhetővé, amíg a visszatartó erő hatékonysága, mégiscsak láthatóvá válik. Egy átfogó, minden személyre kiterjedő ellenőrzés bevezetésével egzakt módon bizonyítható, hányan nem képesek megfelelni az elvárásoknak, illetve kijelenthető, hogy akár 100 százalékban lojális a beérkező munkaerő.

Magyarországon mely iparágakra jellemző a munkatársak ittassága?

Nem az iparág a releváns kérdés, hanem az ennek a megelőzésével kapcsolatos elköteleződés és a szemlélet érvényre juttatása. Nyilván vannak olyan munkahelyek, ahol kevesebb az ellenőrzés, ott a veszélyeztetettség is nagyobb, de ez nem iparági, inkább felelősségi kérdés. A magas vállalati kultúra természetes működési elve az együttműködés és a vállalati érdek képviselete, tekintve, hogy a tulajdonos dolgozók irányába megnyilvánuló szemléletének minősége ezt indukálja. Addig amíg ez az egyéni felelősségvállaláson és kölcsönös lojalitáson alapuló szemlélet lesz az uralkodó, addig a megelőzésre koncentráló ellenőrzések fontossága megmarad. Ahol a következetes ellenőrzés beágyazott, ott a visszaélések száma csökken, majd idővel meg is szűnhet a kutatott témában. Kiemelkedő nehézségekkel ott küzdenek, ahol arányaiban meghatározó az időszakosan igénybe vett bérmunkások, a kölcsönzött munkaerő száma. Az ő esetükben nagy jelentőséggel bír a mindenkin végrehajtott, azonos minőségű biztonsági protokoll. Egyrészt azért, mert a kölcsönzött munkaerőnek nincs kialakult elköteleződése az adott területtel, termelőüzemmel – nyilvánvalóan azért, mert tisztában vannak azzal, hogy csak bizonyos időszakra alkalmazták őket. A következetes és állandó biztonsági intézkedések képesek együttműködésre sarkallni az ilyen dolgozókat. Ehhez automatizmusokra és jól képzett operátorokra van szükség.

Ha egy cégnél munkahelyi balesetet szenved egy ittas munkatárs, az ittasság mentesítheti a vállalatot a felelősség alól?

Ha a definíciót nézzük, akkor az ittasság alapvetően az egyénhez köthető munkafegyelmi anomália. Ám nem kerülhető meg az a kérdés, hogy miként standardizálja egy vállalat a munkabiztonsági szűréseket, a munkaalkalmasság feltételeinek ellenőrzött meglétét. A következetes biztonságirányítás azt ígéri, hogy az ismert veszélyforrásokat megelőző intézkedésekkel, kutatásokkal közömbösítjük, az új veszélyforrásokat pedig a feltárási pillanathoz legközelebbi időpontban javító intézkedésekkel kiiktatjuk, amíg a rendszerszintű semlegesítésük eszközökkel/ szabályzóval/ személyzettel megoldhatóvá nem válik. Nincs biztonsági audit, ami ne vizsgálná az immunitáshoz kapcsolódó szűrőképességet a biztonsági hatékonyság terén és ne lenne kíváncsi a sebezhetőségi kitettségre.

Az ittasság ellen mit vethet be a vállalat HR részről, és mit technológiai részről?

A HR részről az integrációs folyamatba iktatott szűrő és a kommunikáció két nagyon fontos lehetőség. Már az első pillanatban tapasztalnia kell a dolgozónak látványelemekkel és gyakorlati követelményekkel, hogy markánsan elkülönül a civil és munkahelyi tér. Ez a pillanat megismételhetetlen, tehát olyan magasra kell helyezni az első biztonsági küszöböt, hogy annak leküzdése gondolkodásmódbeli különbséget jelentsen egy hétköznapi rutinhoz képest. Láttatni azt, hogy mi az, amit el kell kerülni, és figyelmeztetésekkel – akár szankciók kilátásba helyezésével – érvényre juttatni a szabályokat. Ez egyébként egyáltalán nem új keletű találmány. Én abban látom a jövőt, hogy az egyének fontosságát és felelősségét hangsúlyozza a vállalat. Ezzel eljutnak az együttműködés új szintjére, ahol nemcsak néhány ember feladata a biztonság, hanem mindenkié – azaz mindenki részese a biztonság kialakításának. Olyan eszközre van szükség, amit ugyanúgy használ a vezérigazgató, mint a fizikai munkás. A példamutatás- kommunikáció, következetesség-kommunikáció, meghatározó, sokkal inkább hatékony együttműködést generál. Ez új, felelős közösséget eredményez. Erre a legkiválóbb eszköz az iSaac. Ez a folyamat nem gyors, hanem fenntartható, az új ökoszisztéma alapja egy modern vállalatnál.

A COVID-19 új kérdéseket vet fel a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatban. Tudatosak az alkalmazottak, vagy tanítani kell őket például a helyes maszkhasználatra vagy a folyamatos önkontrollra (például: lázmérés)?

A munkahelyi egészségvédelem kifejezetten magas színvonalú Magyarországon. Képzett szakemberek és jó minőségű eszközkészlet áll rendelkezésre általában. A jelenlegi helyzet inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy azokat az ellenőrzéseket, amelyeket korábban szúrópróbaszerűen végzett valamilyen a személyzet, manapság 100 százalékban elvártak. Felértékelődött és a figyelem középpontjába került a külső biztonsági zóna szűrő szerepe. Csak egy- két kiragadott példa:

• a tradicionális beléptetőrendszerekkel kapcsolatos egyszerű ’’használati elvárás” átalakul. Több kell az áteresztési dinamikánál. Szűrni/mérni kell a tudásszintet, mérésekkel igazolni az alkalmas állapotot, alternatív módon megerősíteni a személyazonosságot, felkonferálni az igényt és a rendkívüli eseményt automatikusan.
• a biztonsági övezetekkel kapcsolatos hatékonyság-mérési igény és logika szintén átalakul. A térpont rizikójához rendelt, megfelelő eszköz és az operációba bevont szakember feladatismerete a döntő fontosságú.

Már a munkába indulás pillanatában arra kell gondolni, hogy ne legyen akadályoztatva a saját tevékenységem. A tudatosság nemcsak a vezetők dolga, hanem mindenkié. Arra született az iSaac megoldásunk, hogy ezt a vállalati filozófiát a kollektíva magáévá tehesse.

Milyen következményei lehetnek annak, hogy ha lázasan, betegen, akár koronavírussal fertőzötten megyünk dolgozni? Miképpen befolyásolja ez a termelékenységet?

Nem jellemző, hogy valaki lázasan erős tünetekkel akar munkába állni. Nem csak most, de általában is tilos intenzív egészségügyi problémával jelentkezni a munkahelyen. Az optimális ellenőrzési eljárás már az átlagostól eltérő eseményt is képes jelezni. Mindezt úgy, hogy a tünetek a betegen nem is észlelhetők, még saját maga számára sem. Nemcsak a munkahelyi közösségre és saját magára jelenthet közvetlen vagy közvetett fenyegetést az illető, de vannak olyan termékek, amelyek gyártásánál kizárják, hogy bizonyos tünetekkel rendelkező egyén kapcsolatba kerüljön – akár közvetve is – a technológiával, ugyanis a szennyezett termékkel a veszélyforrás könnyen kiléphet a lokális zónából.

Az iSaac biztonsági platformja már a kapuknál képes jelezni, ha az egyik munkatárs betegen vagy épp ittas állapotban érkezik a munkahelyére. Az eddigi tapasztalatotok szerint mennyire készültek fel a mai gyártó vállalatok az új egészségügyi helyzetre?

Megfelelően felkészültek, ha be tudták szerezni a megfelelő manuális eszközöket, ha van személyzet, aki működteti ezeket. Ha viszont a fenntarthatóság oldaláról nézzük, érdemes átgondolni egy alternatívát.

A biztonsági rendszer fogalma azt jelenti, hogy a megfelelően strukturált eszközök állandó hatásfokkal, rögzített intenzitással, elérik a védelmi potenciál maximumát. Ez kizárja a véletlenszerűséget, a szubjektivitást és a manualitást. Ma már nem elég kitölteni egyszer egy papírt arról, hogy egészségesek vagyunk, hanem valóságos adatokra van szükség. Valós idejű adatok kellenek, amik megmásíthatatlanok és szükség esetén automatikusan megjelennek annak az eszközén, aki intézkedési kötelezettséggel van megbízva.

És ha már koronavírus. Az érintésmentes azonosítás, beléptetés milyen módon érhető el az általatok fejlesztett rendszerrel?

Ez a 2021-ben tervezett fejlesztésünk meghatározó része. Érkezik a gesztusvezérlés és az applikáció, ami a saját eszközhasználatot teszi lehetővé.

A vállalaton belüli oktatásra (legyen az egészségügyi vagy speciális) is szakosodtatok. Mit kell erről tudni?

A biztonság egyik alappillére a tudatosság. A felkészültséghez szükség van flexibilis infrastruktúrára, ami lehetővé teszi az ismeretanyag időtől és helytől független elérhetőségét. Igazolható legyen az, hogy valaki dokumentált és érvényes kompetenciateszttel rendelkezik. Azután már csak eszközre van szükség a tudás megszerzéséhez, amelyet az iSaac biztosít. A tudástér olyan Quality, SHE, HR támogató infrastruktúra lesz rövidesen, amit nem nélkülözhet egyetlen magas vállalati kultúra sem.

Némethi Botond, NEW technology magazin