Jó-e, ha génmódosított szúnyogokat engednek szabadon Amerikában?

Döntés született a génmódosított szúnyogok szabadon engedéséről májusban. Az Oxitec Ltd. így szabályozná egyes, a szúnyogok által terjesztett betegségek terjedését, ám a döntés vitát váltott ki a lakosság és a szakértők körében.

2020. május 1-jén az Oxitec társaság kísérleti felhasználási engedélyt kapott az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségétől, hogy a következő két évben hetente milliónyi GM szúnyogot (amelyeket Oxitec OX5034-nek jelöltek ki) engedjenek el Floridában és Texasban. Ennek a szúnyogfajnak az Aedes aegypti nőstényei a Dengue-láz, a Chikungunya-láz, a sárgaláz és a Zika-fertőzés vírusait terjesztik.

- Hirdetés -

A kísérlet lényege, hogy a labortenyésztett GM hímeket szabadon engedik, azok vadon élő nőstényekkel párosodnak, ezzel megváltoztatva a vadonélő populációt. Egy genetikailag módosított fehérjének köszönhetően az utódok közül csak a hímek maradnak életben, és tovább is örökítik a módosított gént. Mivel a szúnyogok közül csak a nőstények csípik meg az embereket, így ez a módosítás segíthet a fertőzések megállításában. Az OX5034 GM hímeknek a folyamatos, nagy mennyiségű kibocsátása a vadon élő populáció ideiglenes összeomlását okozhatja.

Két éves tesztelés kezdődik

A jóváhagyást követően az Oxitecnek lehetősége nyílik arra, hogy két évig helyszíni teszteket végezzen a texasi Harris megyében és a floridai Monroe megyében. A tesztek 2020 és 2021 nyarán kezdődnek a két államban.

- Hirdetés -

A korallzátonyok, melyek képesek tovább élni a melegedő tengerekben, a gesztenyefák, amelyek felveszik a harcot az élősködő gombákkal, és az említett szúnyogok csak néhány példa arra, mennyiféle módja van annak, hogy az ember a saját javára formálja át a világot a génmanipuláció segítségével.

- hirdetés -

Bár a génmódosítás rengeteg lehetőséget kínál arra, hogy az emberi élőhelyek biológiai struktúráját átformáljuk, ez nem feltétlenül hoz pozitív eredményt. A jelenlegi, génmanipulációval kapcsolatos projektek és kutatások a genetika dekódolására és egy-egy gén gyors módosítására irányulnak, miközben az ezzel együtt megváltozó ökológiai kontextust – mivel ez rendkívül összetett kérdés – nemigen kutatják.

Bár az EPA jóváhagyta az Oxitec engedélyét, állami jóváhagyásra továbbra is szükség van. Az Oxitec már korábban is akart tesztelni egy GM szúnyogfélét (OX513), de az engedély kiadását 2016-ban visszavonták, miután egy népszavazás során megnyilvánult a helyi lakosok jelentős ellenállása.

Az Oxitec ugyanakkor már végzett helyszíni kísérleteket GM szúnyogjaival Brazíliában, a Kajmán-szigeteken, Malajziában és Panamában.

A kockázatelemzés zárt jellege miatt nehéz felmérni, hogy az EPA döntéshozói miként mérlegelték a közösségi észrevételeket, valamint hogy a végső kockázat-meghatározáshoz milyen súllyal vették figyelembe a technológiát fejlesztők által szolgáltatott bizonyítékokat.

További aggodalomra ad okot a The Hour tájékoztatása alapján, hogy a kockázatértékelések inkább csak egy szűk biológiai paraméterre összpontosítanak –  például a GM szúnyogok betegségátvitelének lehetőségére vagy a szúnyogok új fehérjéinek allergiás reakciót kiváltó képességére az emberekben –, és elhanyagolnak más fontos tényezőket.

E hiányosságok kiküszöbölése érdekében az illinoisi Urbana-Champaign Egyetem Fenntarthatósági, Energia- és Környezetvédelmi Intézete szakmai beszélgetést hívott össze a GM szúnyogokról. A beszélgetésben 35-en vettek részt a világ minden tájáról, akadémiai, kormányzati és nonprofit szervezetek képviseletében. A meghívottak nemcsak a szúnyogbiológiában rendelkeznek jártassággal, hanem a közösségi döntéshozatal és a kockázatértékelés területén is. A beszélgetés elsődleges felvetése a szabályozási eljárások átláthatóbbá tételéről szólt.

Hegyi Heni, Okosipar.hu (Forrás: natlawreview.com)

- hirdetés -

Akár ez is tetszhet