Kétéltű robot fogja felfedezni a veszélyes területeket

Az óceánban úszó teknősök és a szárazföldön járó társaik legjobb mozgási tulajdonságait egyesíti az Amphibious Robotic Turtle (ART), amelyet a Nature nevű szaklapban nemrégiben ismertettek – amit a Scientific American foglalt össze. A konstrukció képes végtagjait teknősszerű uszonyokból lábakká alakítani. „A legtöbb kétéltű robot minden környezetben külön meghajtási rendszert használ” – mondja Rebecca Kramer-Bottiglio, a Yale Egyetem robotikusa. „A mi rendszerünk egyetlen egységes meghajtási mechanizmust alkalmaz mindkét környezethez: négy végtaggal rendelkezik, amelyek váltani tudnak a vízi mozgáshoz szükséges uszonyállapot és a szárazföldi mozgáshoz szükséges lábállapot között.”

Minden egyes morfózó végtagot egy kompozit polimer anyag vesz körül, amely forró állapotban képlékeny, lehűlve pedig merev. A végtag alakjának megváltoztatásához beépített réz fűtőberendezések melegítik és lágyítják a külső anyagot. Ezután az alatta lévő puha robot „izom” megduzzad vagy leereszt, és a lapos uszonyból kerek láb lesz, vagy fordítva. Végül a polimer egy-két perc alatt lehűl, és megszilárdul az új alak körül. A puha robotvégtagok hagyományosabb „kemény” ízületekre csatlakoznak, amelyek három elektronikus motort tartalmaznak, így az ART képes „kúszni” a szárazföldön, valamint „evezni” vagy „csapkodni” a vízben. Ezek az ízületek egy moduláris alvázhoz csatlakoznak, ahol zárt PVC-csövek védik a robot elektronikus alkatrészeit a víztől. Egy 3D-nyomtatott „héj” áramvonalas formát ad a robotnak, és egy olyan helyet, ahol levegőt vagy ballasztot lehet tárolni a felhajtóerő beállításához.

„A lágy és a hagyományos robotika integrálása biztosítja az ART átalakító képességét” – mondja Tønnes Nygaard, az Oslo Metropolitan Egyetem robotikusa. „A nagyon szigorú, merev mozgásmódok szükségszerűek, ha hagyományos robottechnikát használunk. De ez a módszer, amely a lágyrobotikából származó metódusokon alapszik, új irányt adhat a fejlesztéseknek.”

Az ilyen adaptív technikák végül segíthetnek a robotoknak a valós világban található sokféle felületen és környezetben való közlekedésben, anélkül, hogy egy extra meghajtási rendszert kellene magukkal cipelniük, ami esetleg kevésbé hatékonyan mozgatná őket. Kramer-Bottiglio csapata úgy találta, hogy az ART körülbelül ugyanannyi energiát használ, mint a kifejezetten egy bioszférára tervezett robotok.

A robotteknős még nem érte el a célját: a jelenlegi prototípusnak még mindig vezetékre van szüksége az energiaellátáshoz és a kommunikációhoz, mozgása pedig lassú és nehézkes. A kutatók azonban dolgoznak ezen problémák javításán. „Nagyon izgatott vagyok, hogy milyen messzire jutottak” – mondja Nygaard. „És nagyon kíváncsi vagyok, hogy pár év múlva mi jön ki ebből a csoportból.”

Némethi Botond, Okosipar.hu

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Akár ez is tetszhet
https://www.okosipar.hu/wp-admin/post.php?post=7773&action=edit#