- Hirdetés -

- Hirdetés -

Kiakadtak Kínára az autógyártók: kényszermunkából származó fémet vásárolhattak tőlük

Akaratán kívül a Tesla, a Volskwagen és például a GM is érintett lehet kényszermunkából származó nyersanyagok vásárlásában – állítja a Sheffield Hallam Egyetem friss tanulmányára hivatkozva a Business Insider. A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő muszlim vallású ujgurok egy részét a kínai pártállam kényszermunkára fogta, és az általuk feldolgozott acél, illetve alumínium nyugati autógyárakban landol. Ha a kutatás pontos – és eléggé annak tűnik –, akkor olyan márkák autóiba kerültek gyakorlatilag rabszolgamunkából származó nyersanyagok, mint a Tesla, a Volskwagen, a Mercedes-Benz, a Toyota vagy éppen a General Motors (Chevrolet, Buick, GMC, Cadillac) és a Stellantis csoport (Fiat, Chrysler, Dodge, Jeep).

Nem ők lennének az elsők, akik kapcsolatba kerülnek az ujgur kényszermunkával, hiszen hasonló problémák nemrég napelemgyártók esetében is kiderültek. Hozzájuk hasonlóan az autógyárak ugyancsak azt állítják, hogy az ellátási láncuk összetettsége miatt (meg nyilván Kína sem veri nagydobra, ha a 21. században rabszolgákat dolgoztat) mind ez idáig nem voltak tudatában annak, hogy a fémek eredetileg az ujgur tartományból származnak.

Az egyetem az üzleti és közéleti hírek, a kínai állami médiában megjelent riportok és nyilvánosan megismerhető dokumentumok szövevényes hálóján verekedte át magát, mire kiderítette, hogy az ujgur népcsoport több ezer tagját kötelezhették kényszermunkára a térség fémfeldolgozó üzemeiben. Erre az ázsiai állam nyilvánosan meghirdetett Made in China 2025 stratégiája biztosít jogalapot: a törvénycsomag elvileg a szegénység csökkentésére jött létre, de a jelek szerint inkább arra kellett, hogy elbújhassanak mögé a kényszermunkát kiszabó kínai hatóságok. Mivel éppen ujgurok ellen alkalmazzák, az ügy nagyon ingoványos talajra tévedt. Mint ismert: a Biden-adminisztráció éppen a tavalyi emberi jogi jelentésében nevezte népirtásnak a kínai állam ujgurok elleni fellépését. A történelmi előzményekről itt most legyen elég annyi, hogy a muszlim lakosság körében egyre többen radikalizálódtak, és követtek el terrorista merényleteket – legalábbis a Kínai Kommunista Párt szerint, ami erre hivatkozva kezdett el „rendet tenni” a korábban nem csak nevében autonóm térségben, a 2010-es években. Mint láthatjuk, sokat „javítottak” a helyzeten: azóta kényszermunka, tehát munkatábor is van.

- Hirdetés -

A nyugati autógyárak előszeretettel vásárolnak nyersanyagot Kínától, hogy az onnan érkező acélból és alumíniumból autóvázakat, kerekeket, fékeket vagy karosszériaelemeket készítsenek. Ezek a fémek ugyanakkor jó eséllyel ujgur rabszolgák keze által kerültek értékesíthető állapotba, ami komoly etikai problémákat vet fel, még ha a cégek nem is szándékosan támogatták a kényszermunkát. És ezek még csak a nyersanyagok, emeli ki az Insider, hiszen a nyugati vállalatok szintén ujgur területekkel kapcsolatban álló kínai alkatrészbeszállítókon keresztül is érintettek lehetnek.

Ha mindez nem lenne elég, a tanulmány egyik szerzője a gyárak embertelen munkakörülményeire is felhívta a figyelmet. Kendyl Salcito szerint az alumínium-feldolgozók kohói mellett elviselhetetlen hőséget kell kibírniuk a dolgozóknak, és emberek végzik az ásványok őrlésére, aprítására használt eszközök veszélyes vegyi anyagokkal történő tisztítását is. Az ügy kipattanása több mint kínos, amikor a Kína utáni  második és harmadik legnagyobb autógyártó Egyesült Államok és Németország nemrég fogadott el új törvényeket, amelyek az ellátási láncok kényszermunka-mentesítéséről, illetve a dekarbonizációs törekvések etikai kereteiről szólnak.

A VW úgy reagált az ügyre, hogy a vállalatuk nagyon komolyan veszi a társadalmi felelősséget, és „elutasít minden kényszermunkát, valamint a modern rabszolgaság összes formáját, beleértve az emberkereskedelmet”. A GM közölte: a továbbiakban „aktívan figyelni fogják globális ellátási láncaikat, és alapos átvilágítást is végeznek”, mert meg akarnak felelni az ENSZ magatartási kódexének. Hasonló nyilatkozatot tett a Stellantis csoport is, viszont egyelőre nem válaszoltak az Insider megkeresésére olyan márkák, mint a Mercedes, a Toyota vagy éppen a Tesla. Ezt a választ mi is alaposan átgondolnánk a helyükben.

Gábor János, NEW technology

Akár ez is tetszhet