Kínában még mindig divatos a szénerőmű. De miért?

Képünk illusztráció!

Kína a megújuló energiaforrások egyik nagyhatalma, mégis szénerőműveket telepítenek. Emellett az ázsiai ország jelenleg a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, ezért is tervezik, hogy 2060-ra teljes mértékben semlegessé váljon e téren. Ennek érdekében gyors léptékben építenek megújuló energiákra támaszkodó erőműveket, a számításuk szerint 2025-re a teljes hálózati felhasználás mintegy harmadát fogják zöld forrásból fedezni. Viszont e célokkal ellentétes, hogy Kína 33 gigawattnyi kapacitást az újonnan épített szénerőművekből kíván kinyerni – írja cikkében a Popular Science.

Az ország energiájának nagyjából 60 százaléka származik szénerőművekből. A szén pedig az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából az egyik legrosszabb fosszilis tüzelőanyag. A problémát az jelenti, hogy Kínában a szénhez kapcsolódóan foglalkoztatják a legtöbb embert – 2022 áprilisában 2,58 millió ember dolgozott ezen iparághoz tartozóan, s 2020-ban mintegy 436 millió dollár értékben exportáltak ebből a tüzelőanyagból.

A gigantikus méretű kínai gazdaság működtetéséhez rengeteg szénre van szükség. A 2021 végén tapasztalt áramkimaradások rámutattak, hogy mennyire függ az ipar fenntartása e fosszilis anyagtól. Abban az évben többek között ezen okból kifolyólag rekordot döntött a széntermelés, ami 4,07 milliárd tonnát jelent.

- Hirdetés -

Másrészt viszont Kína a megújulóenergia-termelésben is a világ egyik vezetője, ami a következő öt évben valószínűleg nem fog változni. 2021-re több mint 1000 gigawattnyi zöldenergia-potenciállal rendelkezett, ami közel háromszorosa az USA-énak.

A világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójaként az Egyesült Államok és Kína törekszik e probléma megoldására. Az országok a tavalyi COP26 találkozón bejelentették, hogy együttműködnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyorsabb csökkentése érdekében. A tervezet magában foglalja a szakpolitikai és technológiai fejlesztések megosztását, éghajlati célok kitűzését és egy éghajlati munkacsoport kialakítását. Ám a megállapodás nem elég a párizsi célok eléréséhez, viszont ez az egyetlen olyan terület, ahol a két ország valamilyen formában együttműködik.

Kína rendelkezik a megújuló energiaforrásokkal ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A gyors szénfejlesztés azonban hatalmas, kontraproduktív akadályt gördíthet e funkció betöltésében, ugyanis a klímacélok elérésének útjában áll.

Némethi Botond, NEW technology magazin

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Akár ez is tetszhet