Kudarcba fulladt a Virgin Orbit első angliai műhold-fellövése

A sikertelen küldetéstől függetlenül komoly potenciál van a britanniai és nyugat-európai indítású űrmissziókban, mivel jelenleg amerikai és orosz vállalatok uralják az ágazatot. A cél az, hogy minél jobban leszorítsák a fellövések árát, és ennek egyik kulcsa épp az európai igények kontinensen belüli teljesítése lenne. A Virgin Orbit „Start Me Up” programjának öt felbocsátásából négy az USA-ban zajlott le, egyébként sikeresen, viszont az ötödik, egyben első európai küldetést nem sikerült befejezni – tudatta a The Engineer.

z Egyesült Királyság Cornwalli Űrkikötőjéből egy Cosmic Girl névre keresztelt Boeing 747-400-as repülőgép emelkedett a magasba január 9-én a késő éjszakai órákban. Az egyik szárnya alatt a LauncherOne rakétát szállította, azzal a céllal, hogy a tenger felett haladva a megfelelő pillanatban – a rajta lévő hét műholddal együtt – útnak indítsa a légkörön kívülre. Történelmi siker küszöbén álltak, hiszen ez lehetett volna az első Európa területéről indított sikeres űrmisszió.

Műszaki hiba okozta a kudarcot

A szűkszavú híradásokból nem derül ki a hordozórakéta és a szatellitek sorsa, csupán annyi, hogy azoknak nem sikerült elérni az orbitális pályát. Vélhetően elégtek, mivel a 25 tonnás LauncherOne még levált a Cosmic Girl szárnyáról, be is indította a hajtóműveit, ám a második fokozat közben, több mint 17 ezer km/h-s sebességnél valamilyen anomália lépett fel, így a küldetés „idő előtt véget ért” – közölte a cég. Sir Richard Branson űripari vállalata és Európa, valamint Nagy-Britannia számára is ez lehetett volna az első alkalom, amikor az öreg kontinensről állnak pályára kereskedelmi célú és kormányzati műholdak (a LauncherOne mindkettőből többet is vitt magával).

A Boeing – amelynek repülését a helyszínen kb. kétezren, míg a Flightradar24 járatkövető oldalon közel 250 ezren kísérték figyelemmel – biztonsággal hazatért. A Virgin Orbit vezérigazgatója, Dan Hart csak ezután nyilatkozott a repülésről, amit nagyon komplexnek és professzionálisnak nevezett, míg a kudarcért szerinte egy váratlan műszaki hiba a felelős. „Fáradhatatlanul dolgozunk rajta, hogy megértsük az üzemzavar természetét és kijavíthassuk azt, majd mihamarabb visszatérjünk a földkörüli pályára” – fűzte hozzá.

Kétféle kilövőrendszert építenek

A britek nem csak horizontális felbocsátásokat szeretnének lehetővé tenni a jövőbeli ügyfelek számára, így az erre tervezett Cornwalli Űrkikötő mellett egy vertikális kilövésekre alkalmas bázist is építenek Skóciában. A sokoldalúsággal azt igyekeznek elérni, hogy minél jobban leszorítsák a műholdfelbocsátások árát. Mint ismert, a NASA 2011-ben leállított űrsiklói 1,6 milliárd dollárból (592 milliárd forintból) teljesítettek egy-egy küldetést, ami azt jelentette, hogy a hasznos teher pályára állítása kilogrammonként kb. 66 ezer dollárba (24,5 millió forintba) került. Ehhez képest ma a SpaceX 62 millió dollárért hajt végre egy felbocsátást, amivel kb. 2.700 dollárra (egymillió forintra) csökkentette a kilónkénti költséget. Ha labdába akarnak rúgni, akkor ennél sokkal magasabb árat ők sem kérhetnek az európai ügyfelektől, főleg egy bevezetés alatt álló szolgáltatás esetében. Az Egyesült Királyság egyébként úgy számol, hogy saját űripari szektora évi 16,5 milliárd fontos forgalmat fog bonyolítani.

Gábor János, NEW technology

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Akár ez is tetszhet
https://www.okosipar.hu/wp-admin/post.php?post=7773&action=edit#