Magyarország legnagyobb energiahatékonysági programját indítaná el a VEP

Évi 150 ezer elavult lakóingatlant korszerűsítenének önrész nélkül, százmilliárd forintot megtakarítva az államnak

Másfél millió magyar lakóház, illetve kis- és közepes vállalkozás energetikai korszerűsítésére dolgoztak ki komplex megoldást a Virtuális Erőmű Program (VEP) szakemberei. Az Új Nemzeti Fenntarthatósági Rezsicsökkentési Program (ÚNFRP) a legkorszerűtlenebb lakóingatlanok és gazdasági épületek esetében önerő nélkül tenné lehetővé a legfontosabb energiahatékonysági beruházások – szigetelés, fűtéstechnológia-váltás – gyors elvégzését. A megtakarított energiaköltségből finanszírozott beruházások azonnali, 30-40 százalékos rezsicsökkentést jelentenének a tulajdonosoknak a pénzügy szempontból kritikus jelenlegi időszakban, mindeközben az állam is évi százmilliárd forintos költségvetési megtakarítást érhetne el. A nemzetközi stratégiai tanácsadócégek szakértőivel és energiaauditorokkal együttműködésben kidolgozott program gazdasági hatása az építőipari beruházásokon keresztül több ezer milliárd forintot tenne ki.

A magyar a lakosság és a kkv-k energiafelhasználása nemzetközi összevetésben kimagasló, 40 százalékkal több energiát fogyasztunk, mint a nyugat-európai átlag. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon mintegy másfél millió energetikai szempontból teljesen elavult – szigeteletlen és korszerűtlen fűtési rendszerrel ellátott – lakóingatlan van, ezek túlnyomó többsége a kétezres évek előtt épült klasszikus 80-90 négyzetméteres Kádár-kocka, vagy ahhoz hasonló kertes családi ház. Az ilyen típusú ingatlanokban élők a legnagyobb vesztesei az energiaválságnak, rezsiköltségeik az elmúlt évhez képest a többszörösére nőttek. Egy gázkonvektorral fűtött 90 négyzetméteres szigeteletlen lakóház rezsije még a korábbi fogyasztás visszafogása mellett is meghaladhatja az évi 2 millió forintot, az ennél nagyobb kétszintes kertes házaké pedig korszerűsítés nélkül az évi 3,5 millió forintot is elérheti. A háztartásoknál is drasztikusabb áremelkedést kénytelen kigazdálkodni az a több ezer mikro, kis-és közepes vállalkozás, amely szintén korszerűtlen bérleményekben, gazdasági épületekben végzi a tevékenységét.

A VEP szakemberei nemzetközi tanácsadócégek szakértőivel együttműködve egy olyan komplex finanszírozási modellt dolgoztak ki, amely egyszerre oldaná meg több százezer lakó- és kisvállalati ingatlan energetikai korszerűsítését, nyújtana átmeneti segítséget a jelenlegi pénzügyi nehézségek – egekbe szökő energiaárak és magas infláció – idején, és takarítana meg több százmilliárd forintot már középtávon a költségvetés számára. Az Új Nemzeti Fenntarthatósági Rezsicsökkentési Program (ÚNFRP), amelyet már be is terjesztettek a kormányzat számára lényege, hogy az ingatlanok korszerűsítéséhez szükséges beruházást a jelentős, ingatlanonként akár 50-65 százalékos energia-megtakarításból fedezi. A VEP szakemberei a vállalati szegmensben bevett ESCO-finanszírozási modellt fejlesztették úgy tovább, hogy az a lakossági és kisebb kkv-s beruházások esetén is, a jelenlegi helyzetben megtérülő legyen. (Az úgynevezett ESCO – Energy Serving Company – cégek energiamegtakarításból megtérülő beruházásokat valósítanak meg vállalkozások, vagy magánberuházók részére, jellemzően átvállalva az energiahatékonysági beruházás kivitelezését és finanszírozását.)

Önerő nélkül évi 150 ezer ingatlant korszerűsítenének

Az ÚNFRP nagy előnye, hogy a háztartásnak vagy kisvállalkozásnak nincs szüksége több millió forintos önerőre ahhoz, hogy a beruházást finanszírozza, az energiamegtakarítás jelentős részét pedig az első két évben azonnal élvezheti, így 30-40 százalékkal csökken a rezsije.

A programban a háztartás vagy vállalkozás nem egy hitelintézettel áll kapcsolatban, hanem az ilyen beruházások megvalósításában nagy gyakorlattal rendelkező ESCO céggel, amelyik fizeti a beruházás önerejét, megtervezi és megszervezi a kivitelezést, valamint biztosítja a megfelelő műszaki megoldások telepítését a végfogyasztó számára. A bank pedig kamattámogatott hitelt nyújt az ESCO-nak a beruházásra. A fogyasztónak a futamidő első két évében csak az energiamegtakarítás 20 százalékával kell törlesztenie, majd a harmadik évtől ugyanannyi rezsit fizet, mint a beruházás előtt, a futamidő végén azonban drasztikusan csökken a rezsije. A mintamodellben egy átlagos, 90 négyzetméteres háztartás 8-10 év alatt „törleszti’ vissza a beruházást a csökkenő rezsiből, kkv-k esetében ez lényegesen kevesebb, mindössze 5-7 év. A tulajdonosoknak ezt követően éves szinten akár 50 százalékkal is csökkenhetnek az energiára fordított kiadásaik.

A program kidolgozása során többfajta épülettipológiát is megvizsgáltak, mert 2-4 millió forint rezsiköltség sokféle épületen jelentkezhet, más-más energiafogyasztási profil mellett. A VEP szakemberei kétféle beruházástípust definiáltak. Egy ún. minimum beruházást, ahol a legköltséghatékonyabb, csak és kizárólag a földgázfogyasztást érintő technológia telepítést vették figyelembe. Ez magában foglalja a födém-, homlokzat- és lábazatszigetelést, a nyílászáró cserét, illetve hatékonyabb, legalább zárt égésterű kazánra történő cserét. Ezzel 50-65 százalék közötti megtakarítást lehet elérni, épülettípus és kiinduló technológia (pl. konvektor vagy gázkazán) függvényében. Az optimum beruházás ezt egészíti ki a villamosenergia fogyasztást lefedő napelem beruházással.

A VEP szakemberei szerint évente 100-150 ezer ingatlan újulhatna meg a modellben, egy évtized alatt pedig a teljes elavult lakóingatlan-állomány. Ennek éves kivitelezési-beruházási összege mintegy 800-1500 milliárd forint lenne. „A program nemzetgazdasági jelentősége Paks2-t többszörösen meghaladja, hiszen hazai pénzügyi szereplők bevonásával és alapvetően piaci források mozgósításával, akár költségvetési kiadás nélkül, több ezer milliárd forintnyi, elsősorban hazai vállalkozások által megvalósított építőipari beruházást generálhat a következő években” – hangsúlyozza Molnár Ferenc, a VEP tulajdonosa. A VEP nemzetközi stratégiai tanácsadói kompetenciát és energiaauditort is bevont a modellezéshez, és kifejezetten céljuk volt bemutatni, hogy az állam számára éves szinten sok százmilliárd forint költségvetési-gazdasági előnyökkel járna a program elindítása.

Költségvetési rezsitámogatás: százmilliárdokat takaríthat meg az állam

Az államtól nem plusz költségvetési forrást kérünk, hanem, hogy azt az összeget, amit a korszerűtlen ingatlanok esetében jelenleg rezsiártámogatásra fordít, és a korszerűsítés révén megtakarít, csoportosítsa át kamattámogatásra és állami hitelgaranciára” – mondja Molnár Ferenc. A kormányzati szerepvállalás egyrészt lehetőséget adna arra, hogy a háztartásoknak a gazdaságilag legnehezebb időszakban a jelenleginél is kevesebbet kelljen fizetniük a rezsiért – úgy, hogy ez az államnak nem kerül plusz pénzbe –, másrészt garanciát jelentene a finanszírozók hitelintézetek számára is.

A programot a tervek szerint 2023-ban indítanák el, és már megnyerték támogatóként a világ egyik vezető építőanyaggyártóját, a Saint-Gobaint. A vállalat a teljes kivitelezői és gyártó piacot képes megszervezni, és a modellt nemzetközileg szeretné alkalmazni elsősorban Kelet-Közép Európában.

VEP

Akár ez is tetszhet
https://www.okosipar.hu/wp-admin/post.php?post=7773&action=edit#