Második alkalommal készíti el éves jelentését a hazai ökoszisztémáról a Startup Hungary

Második alkalommal készíti el éves jelentését a hazai ökoszisztémáról a Startup Hungary. A Hungarian Startup Report nem csak az adott év eredményeit rögzíti: hosszú távon a szcéna fejlődéséről, trendekről is képet ad.

Tavaly márciusban jelent meg az első Hungarian Startup Report, a kiadványt jegyző Startup Hungary pedig megkezdte az előkészületeket az idei, második jelentés elkészítésére. A hazai induló vállalkozásoknak mától adott a lehetőség, hogy részesei legyenek a kutatásnak, és megválaszolják a cégükkel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket változatos témakörökben, az alapítók hátterétől kezdve, a startupok teljesítményén át a nehézségekig.

A kérdőívet kitöltő startupok így aktív részeseivé válhatnak a hazai ökoszisztéma alakításának, hiszen azon túl, hogy a riport segíti a szcéna feltérképezését, hosszú távon trendformáló és érdekérvényesítő ereje is lesz. Az idei kiadvány már arról is látleletet nyújt majd, hogy mennyiben változott, fejlődött az iparág az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest. A végeredményt most is március végén hozza nyilvánosságra a Startup Hungary.

- Hirdetés -

TÖLTSD KI A KÉRDŐÍVET!

A 2021-es év erősnek mondható a hazai startup ökoszisztémában. Optimizmusra okot adó jelek – nemzetközi VC befektetések és exitek – már 2020-ban is akadtak. Ez a tendencia folytatódott tavaly a felvásárlásokkal és nemzetközi tranzakciókkal. A  SEON és az év Mac App-jának választott Craft Docs is Series A befektetést kapott Európa egyik vezető befektetőjétől a Creandumtól, a Tresorit-ot felvásárolták, a Bitrise év végén 60M USD-s Series C befektetési kört zárt.

Az ökoszisztéma fejlődését érdemes nemzetközi kontextusban is megvizsgálni, és szembenézni azzal, hogy a helyi sikertörténetek számosságát és méretüket tekintve Magyarország egyre nagyobb lemaradásban van régiós összevetésben. Közép-Kelet Európában az unikornisok, azaz az 1 milliárd dolláros értékelést elérő startupok száma 2015-ben 6-ra rúgott, míg tavaly már elérte a 34-et. A Magyarországról indult startupok között még mindig csak a LogMeIn-t találjuk ezen a listán, mely cég már 2009-ben tőzsdére ment. Nem csak az unikornisok számában vagyunk azonban lemaradva. Az elmúlt 5 évben régiós cégek tucatjaiba szálltak be nemzetközi VC nagyágyúk, itthon azonban ez kevesebb, mint 10 startupnak jött össze.

“A magyarországinál előrébb tartó szcénákban jellemző és kulcsfontosságú, hogy a nagy sikereket elérő cégek részt vesznek a tudásmegosztásban, példaképei lesznek az ország többi startupjának, esetleg angyalbefektetőkké válnak – mondja Biás Csongor, a Startup Hungary ügyvezető igazgatója. – Szeretnénk, ha a magyar ökoszisztéma is hasonlóan működne. Az éves riportok egyik kiemelt feladata, hogy megismerjük azokat a tényezőket, melyek összeköthetik a sikeres startupokat.”

A tavalyi jelentés egyik tanúsága, hogy a legtöbb magyar startup elsősorban a helyi piacra fókuszál, esetleg régiós kitekintéssel bír. Azok a cégek, amelyeknek sikerült nemzetközi növekedési pályára állniuk, a kezdetektől a globális piacon mozogtak. Izgalmas konklúzió volt még, miszerint a hazai startupok finanszírozásában rendkívül dominánsak az állami és EU-s források, a piaci és állami befektetők közti átjárás viszont nem mutat jó képet. Ennek következtében elenyésző azon startupok száma, amelyek következő körös befektetést szereztek piaci vagy nemzetközi befektetőktől. A tavalyi kérdőívet kitöltők a növekedés legnagyobb akadályát a marketing és sales tudás, valamint a megfelelő szakemberek hiányában, illetve a bürokratikus üzleti és szabályozási környezetben látták. Érdekes lesz megvizsgálni, hogy az idei kitöltők hogyan vélekedtek ezekről 2021-ben, vagyis történt-e változás a témában.

Az alapítvány egyik fő célja, hogy a nemzetközi piac számára láthatóbbá, vonzóbbá tegye a hazai startup ökoszisztémát, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy ismerje az egyes vállalkozások motivációit és hogy miben van szükségük támogatásra. “Már a Startup Hungary alapításakor is elsődleges volt, hogy hosszú távban gondolkozzunk – mondja Jónás László, a Design Terminal szakmai vezetője. – Azt éreztük, hogy a hazai ökoszisztémának szüksége van egy szervezetre, amely úgy képes érdekérvényesítő szerepet ellátni, hogy ehhez objektív adatokra támaszkodik, melyeket évről évre mér, így biztosítva a folyamatosságot.”

Startup Hungary

Akár ez is tetszhet