Megalakult a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform
A hidrogéntechnológia előremozdítja a magyar gazdaság dimenzióváltását, a folyamatos innovációk révén támogatja a versenyképesség növekedését, és hozzájárul a klíma- és természetvédelmi célok eléréséhez” – mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Nemzeti Hidrogéntechnológiai platform alakuló ülésén, 2020. április 27-én. A szervezet létrehozásában a VALOR HUNGARIAE Zrt. mellett társszervezői szerepet vállalt az Eötvös Lóránd Kutatóhálózat (ELKH) és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület.
A Nemzeti Hidrogéntechnológiai platform járványügyi veszélyhelyzet miatt online formában megtartott alakuló ülésén Kaderják Péter kiemelte:
„Ebben a nehéz időszakban is szem előtt kell tartanunk, hogy a magyar nemzetgazdaság szempontjából milyen kiugrási lehetőségek állnak rendelkezésünkre a jövőben.” Hozzátette: „Az elmúlt tíz év bebizonyította, hogy annak a gazdaságnak erősebb az ellenállóképessége, amely önálló gazdaságpolitikát folytat, amely az elvégzett munkára alapozva gyarapszik. Ennek a gondolkodásmódnak megfelelően érdemes a hidrogéntechnológia előremozdításán dolgoznunk a következő időszakban Magyarországon.”
Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára előadásában elmondta:
„A hidrogéntechnológia platform megalakítása komoly lökést ad a magyar hidrogéngazdaság fejlődésének, egy asztalhoz ülteti az érintett szereplőket a fejlesztések közös útjainak azonosításához, fórumot teremt a magyar gazdaság és tudomány szempontjából releváns fókuszterületek szakmai konszenzusra épülő, megalapozott ösztönző és szabályozási eszközeinek kialakításához.”
A szervezet létrehozásával megbízott VALOR HUNGARIAE Zrt. vezérigazgatója, Lepsényi István elmondta,
„rendkívül szerteágazó feladattal állnak szemben, hiszen beszélnünk kell a hidrogén előállításáról, tárolásáról, szállításáról, felhasználásáról, a mobilitás teljes területét átalakító hatásáról, a kutatás-fejlesztésben, egyetemi tevékenységben és az energetikai piacon betöltött szerepéről, és nem utolsósorban a szabályozási feladatokról.” Hozzátette: „Ezen a területen csak rendkívül széleskörű, nemzetközi együttműködéssel lehet előrehaladni, hiszen a fejlődés a világ energiatermelésében, az energia tárolásában vagy a mobilitásban velünk vagy nélkülünk, de mindenképpen lezajlik. Tehát elemi érdekünk az, hogy adottságainkra, lehetőségeinkre, kutatásfejlesztési bázisunkra támaszkodva ne csak figyeljük az eseményeket, hanem aktívan részt vegyünk azok alkalmazásaiban, a technikai újításokban.”
A hidrogénre, mint szekunder energiahordozóra, illetve a tüzelőanyag-cellára, mint áramforrásra épülő innovatív technológiák világ szerte kiemelt figyelemmel kísért kulcsterületek, melyeknek meghatározó szerepük lehet a jövő fenntartható energetikai rendszereiben és mobilitásában.
Erről beszélve Nagy Ádám az ITM iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára elmondta; Tekintettel a jelentős ipari és szakmai potenciálra, amit hidrogén-technológiák a magyar gazdaság számára jelenthetnek első körben kiemelten fontos egy stratégiai szintű dokumentum, egy fehérkönyv létrehozása, amely magában foglalja mindazt a tudást, szabályozási feladatokat technológiákat, amelyek Magyarország rendelkezésére állnak. A helyettesállamtitkár hozzátette:
„Fontos a fehérkönyv létrehozása, amely egy középtávú koncepcióvá válhat, de ahhoz, hogy megismertethessük és elfogadtathassuk, hogy ezzel a technológiával tényleg követjük a világ változását, ahhoz az kell, hogy a kezdetektől fogva projektszemléletben is gondolkodjunk”.
Gulyás Tibor, az ITM innovációért felelős helyettes államtitkára zárszavában hangsúlyozta,
„ahhoz, hogy az iparági előrelépés ezen a területen megvalósuljon, nagyon fontos, hogy az általános stratégiai keretek meghatározásán túl konkrét projektek induljanak, amelyekhez várják a csatlakozók ajánlásait.”
Az operatív feladatokat a VALOR, az ELKH-TTK és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület által delegált tagokból álló operatív stáb végzi. A platform előzetes szervezését, kezdeményezését a koordináló szervezetek képviselőiből álló bizottság végzi, melynek tagjai Lepsényi István, a Valor Hungariae Zrt vezérigazgatója; Bertalan Zsolt, az MVM innovációs igazgatója; Szigeti Ádám, az Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat főtitkára; Szollár Domokos, a MOL Nyrt. kabinetfőnöke; Dirk Janetzko, az AVL Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és Hirth Ferenc, a Kontakt-Elektro Kft. ügyvezető igazgatója.
A Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platformhoz való csatlakozási szándékát 41 szervezet jelezte, köztük nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, az érintett hazai egyetemek és kutatóintézetek.