Megkérdeztünk egy fejvadászt, mi történik a feje tetejére állt munkaerőpiacon?

A projekt-alapú, rugalmas munkavégzés lehet a jövő munkaerőpiacának kulcseleme a Tesk munkaerő-közvetítő cég ügyvezetője, Tokár Péter szerint. A HR-szakember nemcsak a saját véleményét, hanem a Tesk neves ügyfeleinél járva összegyűjtött tapasztalatait is megosztotta velünk.

A világjárvány kialakulásának elején még megoszlottak a vélemények arról, hogy mennyire fogják a soron következő események felborítani mindennapi életünket, illetve hogy az azt követő korszakban vajon minden visszatér-e majd a régi kerékvágásba, vagy sem. Mára valamelyest letisztult ez a kép, és habár koránt sincs még vége a pandémiának, az már világosan látszik, hogy új fejezet veszi kezdetét globalizált világunk történelmében.

Általánosnak mondható az a vélemény is, hogy a vírus nem egyszerűen újrarendezi a világot, hanem inkább felgyorsítja a már korábban is fennállt trendeket. Ilyen például a digitalizáció vagy az automatizáció, illetve az emberi munkaerő kiváltása minél szélesebb körben a repetitív vagy egyszerűen az emberi kreativitást nem igénylő munkakörökben.

A szaksajtóban megjelenő hírek gyakran számolnak be arról, hogy a jelenlegi helyzetben megnőtt a munkavállalók száma, azaz egyfajta bőség köszöntött a vállalkozásokra. Tokár Péternek, a Tesk ügyvezető igazgatójának elmondása szerint azonban ennél jóval árnyaltabb a kép.

„Az, hogy hogyan alakul a munkavállalók száma, erősen függ a szakterülettől, iparágtól. Bizonyos területeken valóban igaz, hogy bőség van, például az olyan területeken, ahol betanított dolgozókra van szükség. Az más kérdés, hogy pl. a járvány elején, amikor a vendéglátás, idegenforgalom területén megkezdődött a leépítés, és megjelentek a munkaerőpiacon a vendéglátós szakemberek, a cégek tisztában voltak azzal, hogy ez a kínálat átmeneti, és amint talpra áll a turizmus, ezek a munkavállalók távozni fognak, és emiatt fenntartással kezelték ezeket a jelentkezőket. Ugyanakkor a minőségi munkavállalókat figyelembe véve azt látjuk, hogy ebből nincs bőség. Mérnökből vagy informatikusból ugyanúgy kevés van, mint eddig, de pl. karbantartó, vagy más, képzett, tapasztalt szakmunkások terén is hasonló a helyzet” – magyarázza a szakértő.  

Egy másik, szinte megkerülhetetlennek tűnő téma a home office kérdése

A pandémia miatt otthonaikba kényszerülő munkavállalókról és az otthoni munkáról lassan már egész szakirodalmat lehetne írni, hiszen egyfajta slágertémává vált. Bár a munkamódszer hatékonyságáról még mindig megoszlanak a vélemények, többnyire annak sikeres bevezetéséről hallhatunk a médiában.

„A szellemi munkák terén, ahol van létjogosultsága, szinte kivétel nélkül minden cég be tudta vezetni a távmunkát, mivel rá volt kényszerülve erre a lépésre.”

Vagyis nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a jelenlegi helyzet speciális, és ami ma működik, az nem biztos, hogy a megváltozott világunkban is működőképes marad.

„Nemrégiben jártam egy Budapesthez közeli 50 fős vállalatnál, amelynél az irodai munka eddig asztali pc-ken zajlott. Ahogyan ez sejthető, 1-2 hét alatt nem tudtak mindenkinek laptopot szerezni. Ez azt eredményezte, hogy sokan kénytelenek voltak hazaszállítani az asztali gépüket a monitorral együtt.”

Tokár elmondása szerint a generációk között nincs nagy különbség, hiszen a szellemi munkakörökben mindenki hozzá van szokva a számítógépes munkavégzéshez. Akik számára pedig ez gondot jelentene, azok jellemzően olyan termeléshez kapcsolódó munkát végeznek, amelyet amúgy sem lehetne otthonról intézni. Ilyen például a gépek kiszolgálása, a karbantartás.

Ami a szellemi munkát illeti

A visszajelzések alapján nem rontott a hatékonyságon a pandémia idején bevezetett otthoni munkavégzés, de főleg azok a vállalatok voltak előnyös helyzetben, akiknek a cégkultúrája amúgy is támogatta ezt a fajta megoldást. Az ilyen munkák esetében a munkavállalók általában képesek önállóan ellátni a feladataikat, és nem igényelnek folyamatos visszajelzést, személyes kommunikációt.

„A legtöbb cégvezető és HR-es pozitívan nyilatkozott a távmunkáról, azt mondták, hogy nem romlott a teljesítmény, sőt, volt, ahol még többet dolgoztak a munkavállalók” – tette hozzá a szakember. „Az igazi nehézség inkább abban volt, hogy azok a – főleg fiatalabb – munkavállalók, akik hozzá voltak szokva a csapatmunkához, a szoros együttműködéshez, most nehézségekbe ütköztek ezen a téren. Nem volt ritka, hogy mivel az irodába nem mehettek be, irodán kívül találkoztak (és találkoznak még most is, hiszen a legnagyobb amerikai és európai cégeknél még most is tilos a bejárás az irodaházakba).”

A legjobban azok a senior munkavállalók jártak, akik önállóan is jól elboldogulnak a saját szakterületükön. Az ilyen munkakörökben a folyamatos egyeztetések, a könnyű hozzáférhetőség – főként a nyitott irodákban – gyakran lassítják a munkát, így a fizikai távolság jótékonyan hathat a teljesítményre.

„Ők jellemzően nem panaszkodnak, sokuk kifejezetten pozitívan élte meg az otthoni munkavégzést, és tartósan is el tudná képzelni ezt a fajta megoldást.”

Az önállóság ráadásul több hazai és nemzetközi szaklap szerint is pozitívan hatott a jó vezetői képességekkel és magas érzelmi intelligenciával megáldott, szorgalmas munkavállalókra. Mivel a jövőben egyre több munkakör igényli majd az önálló döntéshozatali képességet és a fejlett önfegyelmet, a jelenlegi helyzetben hosszú távon is kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkavállalókra érdemes lehet felfigyelnie a cégeknek.

Tokár Péter sem menekülhetett meg a jól ismert kérdéstől, hogy „Vajon mit hoz a jövő?” Ez a pandémiával kapcsolatban már csak azért is érdekes, mert valójában senki sem tudja biztosan, meddig tart még ez az időszak, néhány változás azonban már most maradandónak tűnik.

„Én azt gondolom, hogy teljesen nem térünk vissza a korábbiakhoz – mert sokféle új tapasztalatot szereztünk, amelyeket a cégek fel tudnak használni a jövőben. Tehát több területen, többféle munkakörben megmarad a távmunka lehetősége – nyilván nem kényszerből, hanem mert hatékony. Gondold el: lehet ma már úgy is dolgozni egy mérnöknek is, pláne egy informatikusnak vagy egy marketingesnek, de akár egy HR-esnek is, hogy nem jár be a céghez, hanem otthonról dolgozik – kötetlenül, rugalmasan, az utazási időt megspórolva. Akár egyszerre több cégnek is bedolgozhat valaki, vagy vállalhat projekt-alapon is munkát” – fejtette ki véleményét. „Szóval sokkal nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé ez a munkavégzési mód mind a cégek, mind a munkavállalók számára. Nyilván lesznek továbbra is olyan munkák, amelyek nem végezhetők távmunkában; hiszen egy építkezésen vagy egy gyárban a szalag mellett jelen kell lennie a munkásnak vagy a termelési vezetőnek. Sok terület felé kibővül azonban a távmunka lehetősége. És egyre több olyan platform alakul, amely ezt a munkavégzési módot lehetővé teszi, támogatja” – zárta gondolatait Tokár, majd hozzátette:

„Mi is készülünk valamivel ezen a téren!”

Hegyi Heni, Okosipar.hu
(Czakó Miklós főszerkesztő interjúja alapján)