- Hirdetés -

- Hirdetés -

Megszületett a nekrobotika: a munkára fogott zombipók

Valószínűleg semmivel sem találkozol ma, ami morbidabb lenne a texasi Rice Egyetem kutatásánál: halott pókokból készítenek robotot úgy, hogy meghackelik az állat sajátos keringési rendszerét. Isten hozott a halott testeket újrahasznosító nekrobotika világában!

Az IEEE Spectrum beszámolója szerint sikerrel befolyásolták elpusztult pókok testét a Rice Egyetemen. Ha nagyon ipari szemmel gondolkodunk – és miért is ne tennénk –, semmi logikátlan nincs abban, hogy éppen erre az ízeltlábúra esett a választásuk, ugyanis a teste gyakorlatilag egy hidraulikus megfogó. Az állat – amíg életben van – a vérnyomása változtatásával mozgatja a lábait: ha megtölti folyadékkal, akkor kinyújtja az alapjáraton hajló lábait, de ha kivonja belőlük a vért, összehúzódnak. Pont ezért csuklanak össze a pókok lábai, miután elpusztulnak: eltűnik belőlük a kiegyensúlyozást szolgáló folyadék. Na de ki mondta, hogy nem lehet újra feltölteni őket? Előre szólunk, hogy az alábbi videón látható pókok egyike sincs életben. Kísérteties!

A tudósok elve az volt, hogy ne reprodukáljanak egy természetben előforduló jelenséget – jelen esetben egy farkaspók fizikai morfológiáját –, hanem magát az állatot hasznosítsák újra, ugyanis: ez így SOKKAL OLCSÓBB. Durván hangzik – főleg, ha továbbgondoljuk, hogy a nekrobotika fejlődésével vajon még milyen testeket lehet majd „életre kelteni”, de kétségtelenül célravezető stratégiát találtak: a pók testéből pneumatikus megfogót készítettek, úgy, hogy a véredényeibe folyadékot fecskendezve, majd onnan kiszippantva mozgásra bírták a halott lábait.

- Hirdetés -

Az undorító – és magasabb szintű élőlénynél szerintünk már teljesen etikátlan – eljárás meglepően hatékonynak bizonyult: a zombipók a saját súlya 1,3-szeresét képes megfogni és megemelni, legalább 700 alkalommal, mielőtt a testében lévő szeleprendszer degradálódni kezd. A kutatók mérései szerint a halott pók lábainak csatlakozásai kb. ezer ciklus után mondják fel teljesen a szolgálatot az akkor már visszafordíthatatlan kiszáradás miatt. Persze erre is akadt egy jó morbid ötletük: szerintük méhviasszal kell bevonni a tetemet, hogy tartósabb legyen.

A végére idekívánkozik: aligha lehetne állítani, hogy a munka során egyetlen állatnak sem esett baja (épp ellenkezőleg), de a tudósok igyekeztek a lehető leghumánusabban eljárni, még úgy is, hogy a szakirodalomban – lepődj meg! – nem igazán találni etikai leírást pókok eutanáziájáról. Az állatokat szép lassan lehűtve fosztották meg az életüktől, 5-7 napig mínusz 4 Celsius fokon tartva őket.

Gábor János, Okosipar.hu

Akár ez is tetszhet