Méhezünk vagy éhezünk?

A tenyésztett és vadon élő méhek állománya mind Európában, mind Észak-Amerikában drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben. Mivel kultúrnövényeink beporzását jórészt e rovarok végzik, egyedszámuk csökkenése jelentős élelmezési problémákat is felvethet. Az idén harmadszor életre hívott Beporzók Napja kiváló lehetőséget teremt annak áttekintésére, hogy mit tehetünk védelmük érdekében, mind lokálisan, mind globálisan.

A beporzók kapcsán a hétköznapokban általában csak a háziméhek jutnak eszünkbe, ám fontos tudni, hogy a világon több mint 20 ezer, hazánk és a Kárpát-medence területén pedig mintegy 700 méhfaj fordul elő. A legtöbb virágos növény beporzását nem csak a mezőgazdasági kultúrákban, de a természetközeli élőhelyeken is ezek a rovarok végzik, összességében pedig az emberiség élelmének 30-35 százaléka függ munkájuk sikerétől. A háziméheknek emellett közvetlenül kimutatható gazdasági hasznuk is van, hiszen az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai ipar a méz és méhviasz mellett virágport, méhpempőt, propoliszt és méhmérget is hasznosít.

A beporzók által elvégzett éves munka értékét évi 46 000 milliárd forintra becsülték.
1 kg méz előállításához a méhek félmilliószor repülnek ki a kaptárból.
Az emberiség élelmének 30-35 százaléka a beporzók munkájától függ.

- Hirdetés -

A beporzó rovarokat azonban napjainkban számos veszély fenyegeti, melynek hátterében legfőképp az iparszerű mezőgazdaságban használatos növényvédőszerek egyre nagyobb térhódítása, továbbá a vadon élő méhek természetes élőhelyeinek nagymértékű degradációja áll. A neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szerek méhekre gyakorolt negatív hatásait például egy Magyarországra, Angliára és Németországra kiterjedő, nagyléptékű kísérletsorozat eredményei is alátámasztották, melyben dr. Sárospataki Miklós, a Szent István Egyetem Állattani és Állatökológiai Tanszékének docense is részt vett. A vizsgálati eredmények rámutattak, hogy ezek a csávázószerek kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak, és bár a virágokat látogató hasznos rovarokat közvetlenül el nem pusztítják, termékenységük csökkenését, valamint tájékozódási zavarokat okozva rájuk nézve is károsak. Mivel a neonikotinoid tartalmú rovarirtó szerek használatához köthető háziméh- és vadméh-pusztulás egyre nagyobb méreteket öltött, három típusuk szabadföldi használatát 2018-ban be is tiltotta az Európai Unió.

Ahogyan arra a március 10-i Beporzók napja is rávilágít, a hosszú távú megoldást a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele jelenthetné, mely többek között a növényvédő szerek használatának csökkentése, a méhtartás körülményeinek javítása, illetve vadvirágokkal borított szegélyek létesítése révén valósulhat meg. A mezőgazdasági területek szegélyeire vetett virágos növények ugyanis egész évben biztosíthatják a méhek és egyéb viráglátogató rovarok táplálékát, ami hatékonyan erősítheti az adott terület méhfaunáját és végső soron több termést is eredményezhet.

Ezek mellett egy kis odafigyeléssel a lakosság is sokat tehet a beporzók védelméért, melyhez naprakész tanácsokkal szolgálhat a Szent István Egyetem Gödöllői Campusán létrejött virtuális tanösvény is. Az erdőt, szántót, kaszálással kezelt gyepterületet és városi környezetet egyaránt érintő 1-2 órás útvonalon olyan interaktív elemek és gyakorlati feladatok segítségével lehet elsajátítani néhány praktikát, mint a darázsgarázs vagy a beporzóbarát kert létesítése. Ha e tanácsokat megfogadva odafigyelünk arra, hogy a kertünket díszítő virágos növények között lehetőleg az egész szezon folyamán legyen legalább egy olyan, amelyik éppen virágzik, máris sokat tettünk a környéken élő beporzók védelméért. Vörös Zsuzsanna Flóra természetvédelmi mérnök, ötletgazda szerint a Premontrei Iskolaközponthoz is közel eső 8 állomás iskolai tanulmányok kiegészítéséhez is kiváló segédeszköz lehet, de kellemes időtöltést jelenthet a környék lakói számára is.

Szent István Egyetem

- Hirdetés -

- Hirdetés -