A University College London (UCL) kutatói modern eszközökkel rekonstruálták az antiküthérai szerkezetet, amit az első analóg számítógépként ismer a világ.
The Antikythera Cosmos from Tony Freeth on Vimeo.
Az ókori görögök az égitestek mozgásának előrejelzésére használhatták: valószínűleg a Nap, a Hold, illetve a bolygók helyzetét tudták vele megjósolni, a korszakhoz képest elképesztő pontossággal. Az antiküthérai szerkezet arról a görög szigetről kapta a nevét, amely mellett megtalálták, egy római hajó roncsai között, 1901-ben. A tudósokat azóta tartja izgalomban a kérdés, hogy hogyan működhetett. Úgy tűnik, végre megvan a válasz, jelezte a The Engineer.
A manuálisan működtethető, egyedülálló eszköz összesen 30 bronz fogaskerék bonyolult kombinációja. Egy 2005-ös tanulmány háromdimenziós röntgenfelvételekre támaszkodva írta le, hogy jó eséllyel tényleg csillagászati események, például nap- és holdfogyatkozások előrejelzésére, valamint a hold pályájának kiszámítására szolgált, viszont a szerkezet elülső felületén lévő fogaskerék teljes megértésével eddig sikertelenül próbálkoztak.
Ehhez képest komoly előrelépés a Scientific Reportsban megjelent írás, ami új megvilágításba helyezi az ókori görögök kozmoszról alkotott képét: sokkal többet tudtak, mint eddig bárki gondolta volna. „Megalkottuk az első modellt, ami megfelel a fizikai kritériumoknak és a szerkezetre vésett tudományos leírásoknak”, állítja Tony Freeth, a UCL gépészmérnök professzora, a tanulmány fő szerzője. Kemény munka lehetett, hiszen az alkotásnak mindössze csak a harmada maradt fenn, és az is 82 különböző darabban.
A legnagyobb egybefüggő darab („A” töredék) csapágyakat és oszlopokat tartalmaz, míg a „D” töredékben eddig ismeretlen funkciójú 63 fogas fogaskerék és egy lemez található. Magában a szerkezetben több ezer írásjel, míg a hátsó lapján a kozmosz leírása szerepel, illetve a bolygók, amelyek gyűrűkön, különböző jelölések mentén mozognak. Ez utóbbit rekonstruálták a tudósok, és igencsak meglepődtek. Az már eddig is ismert volt, hogy a 462 és 442-es évet rávésték a szerkezetre, de most arra is rájöttek, hogy ezzel a Vénusz és a Szaturnusz teljes ciklusainak időtartamát jelölték, ami döbbenetes fejlemény, hiszen ezek pontos kiszámítása napjainkban is komoly feladat a csillagászok számára. A tudóscsapat Parmenidész ókori görög filozófus matematikai módszerével igazolni is tudta a számításokat, amivel egykor levezették a bolygók ciklusait, és mint kiderült, ezt az egész megoldást beépítették az antiküthérai szerkezetbe, amellyel gyakorlatilag analóg számítógépet alkottak.
Gábor János, NEW technology