Természetesen nem önállóan, a döntést minden esetben orvos bírálja felül. Mégis sok veszélyt hordozhat magában az a technológia, amelyet kínai orvosok fejlesztettek ki azzal a céllal, hogy „megkönnyítse” a kórházi ápolók mindennapjait.
A kínai orvosok által kifejlesztett MI-alapú rendszer vérminták elemzésével határozza meg a páciensek életben maradásának az esélyeit. Az orvosoknak minden nap dönteniük kell arról, hogy ki kapjon kezelést a kórházakban, és ez bonyolult, érzelmileg is megterhelő feladat.
A döntéshozatali eljárásnak már a legalapvetőbb kérdéseiről is viták folynak. Az egyik szempont szerint ha egy páciensnek kevés esélye van a túlélésre, egy másik viszont jó eséllyel leküzdené a betegséget, akkor az utóbbi számára kell biztosítani az erőforrásokat. Másrészt viszont az is logikus döntés, hogy az jusson előbb kezeléshez, aki a legnagyobb kockázatnak van kitéve.
A Huazhong Műszaki Egyetem (Huazhong University of Science and Technology – HUST) kutatói és a wuhani Tongji Kórház szakemberei emiatt hozták létre az új eszközt. Az eddigi tesztelés alapján, amelyben 400 páciens vett részt, az eszköz 90%-ban helyes következtetésre jutott a betegség végkimenetelével kapcsolatban. A kutatók a Medrxiv.org szerveren tették közzé eredményeiket, ahová a világ minden pontjáról küldik felfedezéseiket az orvostudományokkal foglalkozó szakértők a COVID-19 vírussal kapcsolatban.
A dokumentumból kiderül, hogy a kutatás vezetője a HUST mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatója, Yuan Ye professzor, aki reméli, hogy miután több tesztet is sikerül lefolytatniuk, az algoritmus még nagyobb precizitással képes majd beazonosítani a negatív kimenetelű, illetve a jó eséllyel gyógyítható eseteket.
A kutatás konkrét célja egyébként az, hogy egy betegről meg lehessen állapítani, mennyire kockázatos várakoztatni, mielőtt visszafordíthatatlan tüdőkárosodást szenved. A professzor szerint eddig nem létezett megbízható biometrikus módszer, mely pontosan képes lett volna felmérni ezt.
A kockázati szint meghatározása fejlett eszközök nélkül nagyon nehéz. Sok esetben a betegek tünetei gyengék, nincs krónikus betegségük, emiatt tévesen úgy gondolhatnánk, hogy nincs különösebb ok az aggodalomra. Egy részüknél azonban sajnos a fertőzés hirtelen súlyosbodik, és ilyenkor már nehezebb megállítani.
Az egyszerű vérvétel az ilyen esetek vizsgálatához azért nem kielégítő, mert a vér sok vegyi anyagot tartalmaz, és így az ellenőrzése általában költséges és időigényes.
Yuan csapata a vérben három biomarkert azonosított, amelyek a Covid-19 fertőzés jeleiként értelmezhetőek. A laktát-dehidrogenáz (LDH) a tüdőkárosodás mértékét, a nagy érzékenységű C-reaktív protein (hs-CRP) a tartós gyulladásos állapotot jelzi, a limfociták pedig az immunsejtek csökkenésére utalnak.
A kutatók szerint a három biomarker vizsgálatán alapuló gépi tanulási modell hatékonyan és pontosan képes megtervezni egy adott páciens betegségének jövőbeni alakulását. A Tongji Kórházban végzett tesztek alapján alkalmas arra, hogy előrejelzést készítsen körülbelül 16 nappal az állapotban történő változás előtt.
Egy, a Pekingi Állami Kórházban dolgozó orvos, aki COVID-19-cel fertőzött betegeket kezel, a tanulmánnyal kapcsolatban azt nyilatkozta a South China Morning Postnak, hogy az MI alkalmazását a korai klinikai felhasználás során szigorúan ellenőrizni kell.
„Ez egy eszköz, amelyet akár arra is felhasználhatunk, hogy megfosztjuk az idősebb vagy krónikus betegségben szenvedő pácienseket a kezeléshez való joguktól, csak mert egy számítógép úgy döntött, hogy szinte nulla esélyük van a túlélésre” – nyilatkozta az anonimitást kérő orvos.
Egyelőre az sem világos, hogy az eszköz Wuhanon kívül is használható-e.
A bizalmatlanságot fokozza az eltelt idő és az ezalatt beállt változások is. Egyre több tanulmány azt sugallja, hogy a vírus mutálódott, mivel Kínában és az egész világon elterjedt. Ez jó eséllyel változásokat okozott a betegség kialakulásában és lefolyásában is, ami területenként eltérő lehet.
Hegyi Heni/NEW technology magazin