Mi az a mesterséges intelligencia?

Beszélgetés a jövőről

Gyilkos robotok, önjáró robbanószerkezetek, embereket megfigyelő okos rendszerek és megannyi nyomasztó dolog jut eszébe a hétköznapi embernek a mesterséges intelligenciáról (MI). Számos kérdés merül fel a MI kapcsán, például: „Hol tart a MI az emberi intelligenciához képest?”, „Mennyire befolyásolható?”, „Veszélyes-e az emberiségre?”. Az MVM Future Talks résztvevői tudományos megközelítéssel adtak válaszokat a felmerülő kérdésekre.

MI tapasztalat

„A MI definíciója nagyon nehéz, csupán a tapasztalataink alapján tudjuk körülírni, mi is az valójában. A ’70-es években számítástechnika órán az Elisa elnevezésű – pszichológus – alkalmazással dolgoztunk. Begépeltük a gondolatainkat, és ő válaszolt nekünk. Naivan azt gondoltam, hogy egy szakember ül mögötte, és írja be a megfelelő reakciókat, hiszen ennyire hitelesen csakis humán értelemmel lehet beszélni. Ebből adódik a kérdés: A MI minden munkát át fog venni, amit az ember csinál? Mi egy bizonyos intelligenciaszintet képviselünk, kitaláltunk módszereket arra, hogyan mérjük ezt. De elképzelhető egy másik, fejlettebb életforma, ami pedig minket figyel kívülről. Az ember hozta létre a MI-át, és egészen biztos, hogy több tekintetben meg fog haladni minket. Ha viszont a teljes intelligenciatartományt nézzük, akkor az ember felé billen a mérleg – hiszen a gép csupán abban az adott szerepben teljesít jobban. A világnak nem lesz vége a MI térnyerése miatt. Korábban manuálisan végeztük a legtöbb munkát, viszont a civilizációval egyre több változás következett be. Emiatt sokan elveszítették a munkájukat, ám újabb lehetőségek nyíltak meg” – fejtette ki gondolatait Neil deGrasse Tyson, amerikai asztrofizikus, író.

- Hirdetés -

Sok a nyitott kérdés

„Az ember gyorsan alkalmazkodik a környezetéhez, ami a fejlett intelligencia jele. Ezzel szemben a gépeknek nincsen ilyen képessége. Különböző programok játszanak a góval vagy a sakkal, megint más vezeti az autókat, amely egyébként a valódi forgalomban még nem teljesít olyan jól. Nagy különbség ember és gép között a nyelv. Azon keresztül tudjuk a képességeinket, tudásunkat elsajátítani. A cél pedig az, hogy a gépek még ennél is többet el tudjanak olvasni. Persze a MI különböző veszélyeket is hordoz magában, hiszen az ezekkel ellátott fegyverek minden eddiginél alaposabb pusztítást tudnak végezni emberi beavatkozás nélkül. Mindemellett sokkal könnyebben, 24 órában, megszakítás nélkül megfigyelhetővé válnak az emberek. Nyilvánvalóan a rengeteg felmerülő kérdés mellett ott van az etikai, az emberi jogi megközelítés is” – foglalta össze gondolatait Stuart J. Russell, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora.

Kulcs a mérhetőség

„Más életformák is rendelkeznek intelligenciával, nem csak az ember” – magyarázta Buzsáki György, világhírű agykutató. „Az alkalmazkodóképesség kulcskérdés ebben a témakörben. Nagy szükségünk van egy MI-definícióra. Elkezdtük megmérni az intelligenciát, kitaláltunk hozzá különböző indikátorokat, ezt tettük az idővel is. Az intelligencia megmérésétől kezdve beszélhetünk arról, hogy tudományterületté vált. A MI annyi tudást fog felhalmozni egészen rövid idő alatt, hogy bizonyos tekintetben az ember fölé emelkedik. Rengeteg felhasználási felülete lesz ennek az entitásnak. Hamarosan már két agy közötti telepatikus kommunikációra is képesek leszünk a MI segítségével. A nagy kérdés az, hogy kinek van erre szüksége, illetve ki fog ebből profitálni?”

MI az utakon

„Az önvezető autókat látjuk el MI-val, megtanítjuk nekik, hogyan közlekedhetnek biztonságosan különböző környezetekben és hatások közt. Az autonóm járművek minimum húsz év múlva fognak dominálni az utakon, Magyarországon lehet, hogy több időre lesz szükség. A MI kapcsán fontos a percepciós kérdés, hogy látja és megérti, mi veszi körül, továbbá a sofőr mennyire bízik meg a gép által vezetett autóban. A jelenlegi fejlesztésekkel már biztonságosan le tudnak parkolni egy zsúfolt parkolóházban, ki tudnak állni a garázsból. Hallhatunk Amerikában taxis cégekről, amelyek már alkalmazzák ezeket a járműveket a közutakon is. De azt hozzá kell tenni, hogy kisvárosokban működik még csak jól a szolgáltatás, nagyvárosokban teljesen más közlekedési helyzetekre is fel kell készíteni a MI-át” – mutatta be az autózás és a MI kapcsolatát Kishonti László, az AImotive vezérigazgatója.

Csak bírjuk energiával!

„A MI-val ellátott berendezések gyorsabban és hatékonyabban dolgoznak, ezt nem kérdőjelezheti meg senki” – összegezte Tilesch György nemzetközi MI-szakértő, a BetweenBrains társszerzője. „Az egyre több elektronikus eszköz használata miatt viszont arról sem feledkezhetünk meg, hogy ezek több energiát is igényelnek, valahogy táplálni kell őket. Éppen ezért fontos a megújuló energiaforrásokra helyezni a hangsúlyt, és beépíteni a mindennapokba.”

Némethi Botond, Okosipar.hu

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Akár ez is tetszhet