Mit taníthat a mormota a jövő űrhajósainak?

A kisemlős téli álmáról új titkokat tártak fel, és a felfedezés embereken is alkalmazható megoldásokat szülhet – jósolja a Montreali Egyetem friss kutatásáról írva a Science Daily. A hosszan tartó, mégis biztonságos hibernáció nagyon kitolná a világűr földi utazók számára elérhető határait (már ha egyáltalán szükség lesz személyes jelenlétre egy égitest bejárásához).

A kutatók azért tanulmányozták az anyagcserét végletekig lassítani képes mormotát, mert köztudott, hogy nulla energiafelhasználással vészeli át a telet, miközben egy grammot sem veszít az izomtömegéből. A téli álmot alvó állatok mindig is izgalomban tartották a biológusokat, hiszen azzal, hogy hónapokra felhagynak a táplálkozással, és csupán a testzsírt élik fel, szükségszerűen az izmaiknak is össze kellene esni, de valamiért ez nem történik meg. Most ezt az ősi titkot sikerült végleg megfejteni.

Arra már korábban fény derült, hogy a békák a vizeletükben lévő urea (karbamid) kvázi újrahasznosításával maradnak életben, viszont az emlősöknél másképp zajlik a téli álom, ugyanis nem dermednek le teljesen. A tudósok arra jutottak, hogy a rendszertani különbségek ellenére hasonló folyamatok játszódnak le egyes kétéltűekben és emlősökben. A bizonyítást egy Észak-Amerikában honos mókusféle, az erdei mormota segítette: kiderült, hogy szinte ugyanazt a parádés anyagcseretrükköt alkalmazza, mint a békák.

Matthew Regan kutatásvezető egy ’80-as évek óta létező teóriát próbált meg igazolni a rágcsálón: e szerint a bélrendszerben lévő mikrobák a vizelet karbamidját, pontosabban az abban lévő nitrogént hasznosítják újra, hogy izomfehérjét építsenek belőle. Ha ugyanezt emberi szervezetben is elő lehetne idézni, akkor a nagyon hosszú űrutazások során sem épülne le az űrhajósok izomzata.

A zéró gravitációs közeg az intenzív edzésterv ellenére is megviseli például a Nemzetközi Űrállomás legénységét. Az ureában lévő nitrogén proteinné alakítása sokat segítene, ráadásul egy mélyűrbe tartó járművön még annyi hely sem lenne, mint az ISS-en, ahol speciális kondigépeknek még úgy-ahogy akad tér.

Mivel Regan feltárta, hogy mely izomfehérjéket nyomja el a súlytalanság, megindulhatnak a kísérletek arra, hogy a szervezetben jelenlévő karbamid nitrogéntartalmát (ürítés helyett) célzottan használja fel az emberi szervezet. A tudós munkáját most már a Kanadai Űrügynökség is támogatja – velük együttműködésben bizonyította be, hogy bár a hibernált mormota anyagcseréje lassul, a bélmikrobák egyre fokozzák a nitrogén raktározását és fehérjévé alakítását.

A tudományos bravúr ugyanúgy támogathat űrkutatási célokat, mint földi problémák megoldását – vallja Regan, aki szerint a kutatás folytatása a harmadik világban élő mintegy 805 millió alultáplált emberen, valamint a 40-80 éves koruk között izomzatuk 30-50 százalékát elveszítő szarkopéniás betegeken is segíthet.

Gábor János, Okosipar.hu