- Hirdetés -

- Hirdetés -

Mivel vágjunk? – A választás szabadsága

Mennyire érdemes hagynunk magunkat az egyes gépgyártók által bezárni, milyen következményei lehetnek, ha nyitott, mások által is „hozzáférhető” vagy zárt rendszerben, gépparkban gondolkodunk.

Mivel vágjunk?

A figyelembe vett szempontok kiválasztása önkényes, a hozzájuk társított mérőszámok, az összehasonlíthatóságot könnyítik meg, helyességük elméleti síkon teljesen vitatható.

- Hirdetés -

A cél az, hogy eligazodjunk a technológiák kínálta lehetőségek között.

A legmarkánsabb különbség a vágható anyagok minőségében és vastagságában mutatkozik. Plazmával fémes anyagokat vágunk, lézerrel jellemzően olyan fémes és nem fémes anyagokat, amelyek nem tükrözőek és vízzel pedig gyakorlatilag a bármit.

Vízzel többrétegű anyagot is vághatunk, ilyen speciális esetben érdemes a bekezdéshez a Z oszlopra szerelt pneumatikus fúrógépet használni, hogy a nagynyomású víz ne válassza szét a rétegeket lyukasztáskor. Érdemes megnézni -főleg plazma esetén- hogy mik a lyukasztási korlátok. Rendszerint a vágási vastagság felső határa nem egyezik a lyukasztási vastagságéval.

A másik nagy kérdés, a vágás minősége, pontossága. Vízzel legalább olyan pontosan tudunk dolgozni, mint lézerrel. A vízvágókon alkalmazott dönthető fej segítségével a vízsugár alakjából adódó kúposság 25 mm-es anyag vastagságig csaknem hibátlanul kompenzálható. Ennek köszönhetően, akár kivágó-lyukasztó szerszámok lehúzó lapjai is készíthetők vele, jóval gyorsabban, mintha szikraforgácsolnánk őket.

Gyorsaság tekintetében a lézer verhetetlen vékony anyagok esetén. Ez az előny kiegyenlítődik a plazmával szemben 8 mm-es vastagság fölött. Mégis, ha nagy mennyiségű anyagot kell feldolgozni, akkor egy nagy teljesítményű lézer forrással felszerelt gép hatékonyságban felveszi a versenyt a plazmával.

Milyen erőforrást válasszunk?

  1. Vízvágásnál a sebességet a szivattyú teljesítménye és az alkalmazott CAM szoftver együtt határozza meg. Ennek az az oka, hogy a szerszámot, azaz a vízsugarat nem elég egyszerűen a kontúron végig vezetni, hiszen nem egy merev szerszámról van szó. Figyelembe kell venni, hogyan viselkedik az anyagban. Ennek leírása bonyolult matematikai modellel történik, amit a szoftver a szerszámpálya számítás során vesz figyelembe. Az elmúlt években csupán a számítástechnika és az alkalmazott modell fejlődésének köszönhetően több mint 2,5 szeresére nőtt a vágási sebesség.
  2. Plazma vágásnál a sebesség az áramerősségtől, a vágott anyag minőségétől, vastagságától, valamint az alkalmazott gázoktól függ. Az abszolút piacvezető Hypertherm áramforrásokhoz három gázkonzol közül választhatunk. Ez nagy mértékű biztonságot ad abban a tekintetben, hogy gyorsan tudjunk vágni, ugyanakkor szép felületet biztosítsunk.
  3. Lézer vágás esetén a nagy kérdés, hogy CO2 vagy fiber lézerforrást válasszunk. Mindkettőnek megvan a maga előnye. Kisebb teljesítményű CO2 fényforrásokat könnyen használhatunk textil, fa, műanyag vágására, fémekhez érdemes több kW teljesítményű, korszerű fényforrást választani. A fiber nagy előnye a CO2-val szemben, hogy nagyobb energiasűrűség érhető el, így vékonyabb anyagokat hatékonyabban lehet vágni vele.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a gépek milyen üzemi költséggel képesek az adott munkadarabokat előállítani, mekkora a kopó alkatrész felhasználás.

A vízvágó esetén ilyen a vízsugárhoz használt abrazív homok, a víz mennyisége, valamint a nagynyomású részek felújítási költsége. Erről a gyártók készséggel adnak felvilágosítást, érdemes tájékozódni, mert jelentős különbségekre bukkanhatunk.

Plazma gépek estén a kopó alkatrészek jellemzően az elektróda, a fúvóka, és a pajzs. Az idő előtti elhasználódást, jobbára a gyújtás az elektróda kiégése okozza, amikor a fáklya már elhagyta a felületet, de a plazma még összeköti a fáklyát az anyaggal. Ilyenkor az áramforrás nem érzékeli a változást és nem csökkenti az áramerősséget. A legújabb fejlesztésű áramforrások már érzékelik a változást és visszaveszik a villamos teljesítményt. Ezáltal a kopó alkatrészek élettartama jóval hosszabb lesz.

Gyártási rendszerbe való illesztés

Egyedi alkatrész gyártás esetén nincs más dolgunk, mint megnézni, hogy milyen fájl formátumban kapjuk a rajzokat, hogy a kiválasztott gép szoftvere képes-e közvetlenül fogadni, vagy egy másik szoftver segítségével elő kell készíteni őket.

Ha többlépcsős folyamatba illesztjük a berendezést, akkor nem árt tudni, hogyan kezeli a CAD/CAM szoftver az alkatrész könyvtárat, a kiosztott táblákat és a maradékot. Az sem utolsó szempont, hogyan szervezzük a munkát: egy szoftverrel látunk el több gépet vagy mindegyik géphez külön-külön szoftvert kell használnunk.

Cikkünket bővebb tartalommal a Lamitec Kft honalpján olvashatja.

„Várjuk Önöket nyílt napjainkon, november 5-6-án!”

www.lamitec.hu                                                        

Akár ez is tetszhet