Műholdaké a jövő a mezőgazdaságban is
A precíziós mezőgazdaság egyre népszerűbbé válik pozitív eredményeinek köszönhetően. Egyre nyilvánvalóbb, hogy alkalmazása nagymértékben képes befolyásolni a ráfordítások költségeit. A drónok és más intelligens technológiák robbanásszerű fejlődése azonban tovább befolyásolja a mezőgazdasági ágazatot, módosításokra kényszerítve ezzel a gyártókat és disztribútorokat az üzleti döntések terén.
A drónokról és a többi új technológiáról szóló hírek áradatában könnyű megfeledkezni arról, hogy léteznek olyan ódivatúnak hitt gépek és módszerek, amelyek továbbra is fontos szerepet játszanak a fejlődésben. A műholdas technológia évtizedek óta a mezőgazdaság szolgálatában áll, és továbbra is fontos szerepe van az agráripari innovációk területén. Egy, az AgriBusiness Global magazin által készített interjúban Alexander Sakal, az EOS Crop Monitoring operatív igazgatója beszélt a műholdas technológia jelenlegi és jövőbeli helyzetéről, valamint arról, hogy ez hogyan befolyásolhatja a növénytermesztést.
Ahonnan indultunk
A műholdas adatok és képek technológiai szempontból nem jelentenek újdonságot. 1946-ban készültek az űrből először képek, vagyis még az első műholdak elindítása előtt. Az adatok felhasználása ezután egyre szélesebb körben kezdett terjedni, mind katonai, mind polgári célokra. Ennek köszönhetően a műholdas technológia egyre fejlettebbé vált, különböző érzékelőkkel szerelték fel őket, melyek képesek felfogni a sugárzást, a fénykibocsátást, a rádióhullámokat. „Ez lehetővé tette a bolygó elérhetetlen területeinek megfigyelését, de a probléma az volt, hogy ezeket az információkat általában vagy titkosnak nyilvánították, vagy egyszerűen csak a szokásos felhasználók számára nem voltak elérhetőek. Technikai szempontból a műholdak működése manapság nem sokban különbözik a harminc évvel ezelőtti állapottól. A műholdas adatok elérésének, feldolgozásának és felhasználásának mértéke azonban teljesen eltérő. A mezőgazdasági ágazat jól szemlélteti azokat az előnyöket, amelyeket a műholdas megfigyelés nyújt az üzleti élet számára” – mondta el Sakal.
A modern tendenciák minden szempontból hozzáférhetővé teszik a műholdas adatokat. Az olyan ügynökségek, mint a NASA vagy az ESA a műholdas képeket a nagy nyilvánosság elé tárják, a big data kezelésére szolgáló rendszerek és az idegi hálózatok pedig hatékony és gyakran kifejezetten olcsó eszközöket biztosítanak az adatok elemzéséhez. Mindez több beruházást von maga után az űrtechnológiában, és még tovább gyorsítja a változásokat. Végső soron napjainkban a műholdas megfigyelés nagyban hozzájárul a döntések meghozatalához.
A műholdas megfigyelés képeket, szenzorok segítségével előállított adatokat és időjárás-előrejelző információkat használ. „A gépi tanulási algoritmusok lehetővé teszik a növények típusának, a mezők határának meghatározását, tehát a műholdak új funkciókat képesek ellátni; például a talaj termővé tételében is segítségünkre lehetnek a jövőben” – mondta el Sakal az EOS Crop Monitoring rendszer ismertetésekor. „A növénytermesztés több száz tényezőtől függ, és néhányat még mindig lehetetlen megjósolni. A műholdas növényfigyelés azonban segíti a gazdálkodókat abban, hogy tájékozódjanak a hőmérséklettel, az egyes időjárási körülményekkel kapcsolatban az adott területeken. Ezen információk alapján a gazdák, a szakemberek viszonylag pontos előrejelzéseket készíthetnek a terméshozamról, valamint könnyebben felfedezhetik a különböző tényezők közötti összefüggéseket, ami nagy segítséget jelent számukra a döntések meghozatalában. Ettől válik ez a technológia igazán hatékonnyá.”
Segítségnyújtás az űrből
„Az EOS Crop Monitoring technikai szempontból nem generál adatokat; minden felhasznált adat eredetileg a műholdaktól származik. Pontosabban olyan műholdas szolgáltatóktól, mint például az ESA. Ezek az adatok nyilvánosak és kereskedelmi használatra alkalmasak; a nyers információk feldolgozása és elemzése azonban időbe telik és szakértelmet igényel. A felhasználó kérésére a rendszer kapcsolódik a műholdas adatbázisokhoz, lekérdezi az adatokat, és másodpercek alatt megjeleníti azokat a felhasználói felület műszerfalán” – teszi hozzá Sakal.
A műholdas növénymegfigyelési technológia célja nem a mezőgazdasági termelők edukációja, hanem a segítségnyújtás: a szolgáltatás abban segít, hogy könnyebb legyen eldönteni, mikor melyik terület igényel több figyelmet. „Jelenleg az EOS Crop Monitoring főleg a növénytermesztési szakaszok automatikus felismerésével, a mezőgazdasági tippeket tartalmazó értesítési rendszerrel, a vegetációtípusok adatbázisának fejlesztésével, az ideghálózat optimalizálásával dolgozik. Szeretnénk, ha néhány hónapon belül helyet kapna a repertoárban a műtrágyakezelés optimalizálása és a talaj nedvességszintjének felismerése is.”
A szolgáltatás által nyújtott adatok jelentősen csökkentik a költségeket, különösen a nagyobb földterületek tulajdonosai esetében. A műtrágya szétszórásakor például – a műholdas megfigyelést igénybe véve – akár 30%-os költségcsökkenés is elérhető, miközben a hozam nem csökken.
Amerikában mindenben előrébb járnak?
A szolgáltatás egyelőre Amerikában terjed jelentősen, mivel az élelmiszer-előállítási ágazatban Észak-Amerika vezető pozíciót tölt be. Az amerikai mezőgazdasági termelők több mint 30%-a műholdas képadatokat használ, 60–90%-a pedig termésfigyelőt és egyéb precíziós mezőgazdasági megoldásokat alkalmaz.
Sakal azonban bizakodó a terjeszkedéssel kapcsolatban: „Ebben a tekintetben az európai, ázsiai és dél-amerikai országok elmaradnak, de biztos vagyok benne, hogy a következő években hamarosan felzárkóznak. Jelenleg képviseltetjük magunkat a kelet-európai és a közép-ázsiai országokban, mert az ottani piacok nagy elkötelezettséget mutatnak az innováció iránt. A műholdas növénymegfigyelés másik ígéretes térsége Afrika, ahol a mezőgazdasági termelők kihagyják a mezőgazdaság teljes evolúciós szakaszát, és rögtön innovatív modelleket és technológiákat alkalmaznak.”
Természetesen adódnak kihívások is, amelyeket le kell győzni a cél elérése érdekében „A térinformatikai technológiák bevezetésékor a legnagyobb nehézség a bizalom hiánya a gazdálkodók körében, mivel gyakran vonakodnak követni a tanulási folyamatot. Konkrét számokat akarnak látni, mielőtt elköteleznék magukat. Általános vélemény, hogy a műholdas technológia túl drága, és a használata nem költséghatékony.”
Az igazgató szerint ezek a problémák leküzdhetők. A bizalmi tényező elsősorban az adott megoldás előnyein, összetettségén, alkalmazkodóképességén és imázsán alapul. A technológiai problémák kezelésének legjobb módja a gépi tanulási algoritmus fejlesztése és további űrtechnológiák, például az újabb műholdas modellek elfogadása. Néhány fejletlenebb területen az internetes lefedettség hiánya is gondot okozhat, de mivel ez globális probléma, Sakal szerint az idő előrehaladtával meg fog oldódni.
A műholdas megfigyelés végrehajtásához csak egy internetkapcsolat szükséges, használata egyébként megfizethető, így jó eséllyel a világ egyre több táján élvezhetik az előnyeit és a technológia újabb fejlesztéseit a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozók és cégek.
Hegyi Heni, NEW technology