Nem kérdés: 100 százalékban az ember okozza a klímaváltozást

Képünk illusztráció!

Az újabb hőmérsékleti rekordok kapcsán megkérdezett szakértők egybehangzóan állították: nem lehet mással magyarázni az egyre abnormálisabb időjárási adatokat, mint azzal, hogy 100 százalékban emberi tevékenység következménye.

A BBC riportja szerint a tudósok világszerte aggódnak a közelmúlt meteorológiai eseményei, így az aggasztó hőmérséklet-emelkedés és a vele járó mellékhatások miatt. A legfrissebb, világszerte vészharangot kongató esemény a valaha mért legmelegebb júliusi nap volt.

A globális átlaghőmérséklet ebben a hónapban először haladta meg a 17 Celsius-fokot: július 6-án 17,08 Celsius-fokot ért el, megdöntve a 2016-ban felállított rekordot.

- Hirdetés -

Ezt az eseményt az ember okozta: az emberi tevékenység áll az egyre több üvegházhatást okozó gázok által felmelegített bolygó mögött – szögezték le a szakértők, köztük Dr. Friederike Otto, az Imperial College London klímakutatója. „Ha valamin meglepődöm, akkor az az, hogy a rekordok már júniusban, tehát az év korábbi szakaszában is megdőlnek, hiszen az El Niño általában csak öt-hathónapos időszak után fejti ki globális hatását.”

„Nem tudok olyan hasonló időszakról, amikor az éghajlati rendszer minden része rekordot döntő vagy abnormális zónában mozgott volna” – jegyezte meg Thomas Smith, a London School of Economics földrajztudósa. „A Föld ismeretlen területre tévedt.”

Eddig csak ezen a nyáron négy éghajlati rekord dőlt meg: az eddigi legmelegebb nap, a globálisan legmelegebb június, extrém tengeri hőhullámok és rekordalacsony antarktiszi tengeri jég.

Ezek a szélsőséges hőmérsékletek megnehezítették a tudósok számára, hogy megjósolják a következő 10 év időjárását. „Az 1990-es évekből származó modellek nagyjából azt vázolták fel, ahol most tartunk. De arról, hogy pontosan milyen lesz a következő évtized, nagyon nehéz lenne elméletet felállítani” – magyarázta Smith, hozzátéve: lehűlés viszont biztosan nem lesz.

Az egyetlen dolog, amit a szakértők biztosan állíthatnak, az az, hogy a világ felmelegedett, és az óceánok a légkör hőjének nagy részét elnyelték. „A modelljeinkben természetes változékonyság van, és még mindig megjelennek olyan dolgok, amelyeket nem láttunk előre” – árulta el a Bristoli Egyetem földtudományi professzora. Daniela Schmidt megjegyezte: ez nagyon aggasztó tényező, mert a világ oxigénjének 50 százalékát tengeri ökoszisztémák termelik. „Az emberek hajlamosak csak a fák és mezők pusztulására gondolni, amikor hőhullámokról van szó. Pedig az Atlanti-óceán már most öt fokkal melegebb, mint kellene. Ez azt jelenti, hogy az élőlényeknek 50 százalékkal több táplálékra van szükségük ahhoz, hogy normálisan működjenek.”

Dr. Caroline Holmes, a Brit Antarktiszkutató Intézet munkatársa kifejtette: még a tudósok számára is nehéz megérteni, hogy pontosan mi történik. „Mondhatjuk, hogy lezuhantunk egy szikláról, de nem tudjuk, mi van a szakadék alján.” Nem veszett el azonban minden remény, mivel Otto arra a következtetésre jutott, hogy „még mindig van időnk” arra, hogy sokak (tehát nem mindenki) számára biztosítsuk „az élhető jövőt”.

Gábor János, Okosipar.hu

- Hirdetés -