Önvezető robotautóra kötött papírsárkány méri a károsanyag-kibocsátást

Szokatlan, de nagyon célravezető megoldást dolgozott ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának helyi mérésére a Surrey Egyetem. A brit kutatók 620 ezer font (több mint 287 millió forint) támogatást kaptak egy olyan eszköz kikísérletezésére, ami képes az emisszió és a szélirány figyelésére. A projekt csak látszólag egyszerű, de mindenképpen látványos: autonóm guruló robotokra rögzített, héliummal telt ballon és papírsárkány kombinációjával emelik a magasba a mérésekhez szükséges új, könnyű, vezeték nélküli gázszenzorokat.

Az érzékelőket az egyetem spin-out vállalata, a Surrey Sensors Ltd. fogja megépíteni, míg a speciális léggömböket a hampshire-i Allsopp Helikites Ltd. fogja legyártani, ezzel az iskola azt a saját maga felé támasztott elvárást is teljesíti, hogy helyi vállalkozással dolgozik együtt. Az ilyen cégek körét egyébként igyekeznek bővíteni.

„Ha a világ el akarja érni a nettó zéró kibocsátást, akkor tudnunk kell ellenőrizni, hogy az emisszió valóban csökken-e. Korábbi projektek már próbálkoztak drónokkal a gázáramlás nyomon követésére, de a mérések minősége nem volt jó, a repülési idő túl rövid volt, a légtérszabályok pedig korlátozták a használatukat. Az érzékelőkkel felszerelt és itt, Surreyben épített robotballon-tornyaink számos ilyen kihívást megoldanak” – vezette le Dr. Robert Siddall robotikaprofesszor.

- Hirdetés -

A projektben az egyetem különböző szakterületeiről származó készségek egyesülnek, a folyadékdinamikától a robotok építésén és az adatok elemzésén át a kibocsátások érzékeléséig. A kutatók elmondták, hogy a technológiát különböző helyszíneken fogják tesztelni – többek között egy szennyvíztisztító területén, az egyetem farmján, valamint spanyolországi rizsföldeken.

„Az Egyesült Királyság vízügyi ágazatának hatalmas kihívásokkal kell szembenéznie a nettó nulla kibocsátás elérése érdekében. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a szennyvíztisztító rendszerek metánt és dinitrogén-oxidot termelnek. Ezeknek sokkal nagyobb a felmelegedési potenciálja, mint a szén-dioxidnak. Nincs pontos és megfizethető módunk arra, hogy ezeket a kibocsátásokat nyomon kövessük, ezért a projektünk innovatív eszközöket kíván létrehozni az iparág számára a nettó nulla kibocsátás eléréséhez” – érvelt Dr. Bing Guo, az építő- és környezetmérnöki kar vezető oktatója.

„A rizstermesztés világszerte az egyik legnagyobb metánkibocsátó, és a gazdák pénzügyi ösztönzőkhöz juthatnak a kibocsátáscsökkentési gyakorlatok bevezetéséhez. Jelenleg műholdfelvételek segítségével követjük nyomon, hogy világszerte végrehajtják-e ezeket a gyakorlatokat, és szimulációs modellekkel becsüljük meg az elért kibocsátáscsökkentést” – mutatott rá Dr. Belen Marti-Cardona docens, hogy miért lenne fontos hasonló mérőeszközök rendszeresítése a mezőgazdaságban is.

Gábor János, Okosipar.hu