Példa nélküli felmondás a Dunaferr-nél
A Dunaferr történetében még nem fordult elő az, hogy a kollektív szerződés kötésére jogosult felek bármelyike egyoldalúan felmondta volna ezt a megállapodást. Péntek reggel Evgeny Tankhilevich, az ISD Dunaferr Zrt. cégvezetőjeként megtette ezt. A reprezentatív szakszervezetek nyilatkozatot tettek közzé.
Pénteken kora reggeli megbeszélésre hívta a reprezentatív szakszervezetek, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség és Dunaferr Ifjúsági Szervezet vezető tisztségviselőit Evgeny Tankhilevich az ISD Dunaferr Zrt. cégvezetője, amelyen bejelentette a cég által velük megkötött kollektív szerződés (KSZ) teljes körű felmondását, amit meg fognak erősíteni a leánytársaságok részéről a társasági függelékekre vonatkozó felmondások. E szerint a Dunaferr társaságcsoport most felmondott kollektív szerződése a felmondás napjától, 2020. augusztus 14-től még hat hónapig, azaz 2021. február 14-ig érvényes.
A cégvezető a munkavállalóknak írt levelében a felmondás (ind)okaként a szakszervezetek válság alatt tanúsított magatartásával és a cég nehéz gazdasági helyzetével indokolta a lépést. Levele végén a munkáltató nevében a cégvezető ráerősít a felmondás fő okára, amely szerint „a Vasas Szakszervezettel megszűnt minden együttműködés, a szakszervezet a valóságtól is elszakadt, nem volt hajlandó még figyelembe venni sem a válság hatásait és a munkavállalók érdekeit…” A cégvezető, Evgeny Tankhilevich véleménye szerint „a Vasas Szakszervezet által követett irányvonal nemcsak hibás és provokatív, hanem aláássa bármilyen jóhiszemű kommunikáció, hasznos érdekegyeztetés lehetőségét is.”
Nem foglalnék most állást a cégvezető kinyilatkoztatásának igazsága, valóságtartalma kapcsán, megteszik ezt a vasasok és az ifisek közös tájékoztató levelükben.
A Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség és a Dunaferr Ifjúsági Szervezet „nem tudják elfogadni, hogy a Dunaferr gazdasági helyzetében a kollektív szerződés juttatásai jelentik a legnagyobb problémát. Véleményük szerint a KSZ felmondása olyan lavinát fog elindítani, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek.”
A Munka törvénykönyve előírja a KSZ-re jogosult felek egyeztetési kötelezettségét, amelynek a szakszervezetek – álláspontjuk szerint – minden esetben eleget is tettek. A cégvezetőnek többször is jelezték, „a jó munkaügyi kapcsolatok nem abból állnak, hogy a cégvezetés tesz egy javaslatot, és ha azt mi (értsd: a szakszervezetek – a szerk.) nem fogadjuk el feltétel nélkül, akkor nem vagyunk konstruktívak, és ezzel a cég jövőjét veszélyeztetjük.” Az érdekképviseletek ugyanakkor sérelmezték, hogy többszöri kérésük ellenére sem tartott a cégvezető, Evgeny Tankhilevich munkásgyűlést, ahol szemtől szembe(n) hitelesen elmondhatta volna a munkavállalóknak, hogy milyen helyzetben van a Dunaferr, milyen segítséget kér tőlük, amelynek hatására tagságuk véleménye is másképp alakulhatott volna.
A cégvezető azon kijelentését, amelyben a Vasas Szakszervezetet okolja a KSZ felmondásának egyik indokaként, határozottan visszautasítják, hiszen ők mindent a tagságuk széles körének véleményét kikérve, az ő döntésüknek, érdekeiknek megfelelően tettek, és így is fognak tenni a jövőben is.
A szakszervezetek közös nyilatkozatukban deklarálták azt is, hogy soha nem volt még olyan nagy szükség a kollektíva összefogására, hogy minden lehetőséget kihasználva, a hosszú évek alatt felépített kollektív szerződésük juttatásait közös erővel meg tudják őrizni.
Miközben a munkáltató „elfordul” a szakszervezetektől, ugyanazzal a lendülettel azzal „fordul oda” a munkavállalókhoz, hogy az ISD Dunaferr Zrt. és a KSZ alá tartozó leánytársaságok a munkavállalók juttatási rendszerét fenn kívánják tartani, ha kell, akkor egyoldalú munkáltatói intézkedéssel.
Előtte azonban a Dunaferrnek a Munka törvénykönyve szerinti egyeztetési kötelezettségének mindenképpen eleget kell tennie, amelynek kimenetele egy – a szakszervezetekkel kötendő – új kollektív szerződés is lehet. Ami a munkavállalókkal való közvetlen megegyezést illeti, nos ebben a munkáltató épp a nyári szabadságos bér kifizetésének átütemezésével szerzett tapasztalatot, amellyel nota bene meg is szegte az erre vonatkozó KSZ-rendelkezést.
A remény hal meg utoljára, és bíz(z)unk a jobb folytatásban! Innen ugyanis már nincs lejjebb!