Robotok segítenek felépülni az agyvérzésben vagy agyi sérülés miatt lebénult betegeknek

Bécsben sikeresen tesztelték azokat a robot edzőket, amelyek a sztrók és agyi sérülés túlélőinek segíthetnek a felső végtagok rehabilitációjában. Az innovatív eszközök, amelyek a „Nemzeti Robotárium Humán-Robot Interakció” (HRI) csapata által vezetett VITALISE nemzetközi projekt részeként készültek, forradalmasíthatják a rehabilitációs folyamatokat – írja a The Engineer.

A fejlesztés során a szociális segítségnyújtó robotok egy olyan fejhallgató segítségével kommunikálnak a páciensekkel, ami az agy neurális aktivitását érzékeli. Az Ausztriai Technológiai Intézet (AIT) közreműködésével fejlesztett robot képes feldolgozni ezeket a jeleket, hogy megértse a felhasználó szándékos mozdulatait, így valós időben képes verbális motivációt, vizuális utánzást és visszajelzést nyújtani a specifikus mozdulatok végrehajtása során.

„Az eHealth területén a közös tervezési módszerek különösen hasznosak és jól működnek. Fontos volt számunkra, hogy megvizsgáljuk a felhasználói élményt és a megközelítés megvalósíthatóságát, mind a szélütés után lábadozó betegek, mind pedig a gyógytornászok számára” – nyilatkozta Markus Garschall, az AIT tudósa.

A HRI kutatói szerint az agyvérzés és az agyi sérülések túlélőinek körülbelül 80 százaléka szenved felső végtagot érintő mozgáskorlátozottságban, ami gyakran hosszú távú, és jelentősen befolyásolhatja az egyén önállóságát. A kognitív sérülések utáni funkciók javítása feladat-specifikus ismétlődő gyakorlatokat igényel, ám a sztrókot túlélők 60 százaléka szenvedhet feledékenységben, és csupán 31 százalékuk fejezi be az előírt rehabilitációs folyamatot.

A három hónapos kutatás során a VITALISE csapata 16 túlélővel, valamint hat terapeutával dolgozott együtt, hogy teszteljék a rendszer képességét a felhasználói szándék megértésére és a személyre szabott motiváció elősegítésére. A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a robot képes-e felismerni a páciens szándékos mozdulatait az agyi jelzések alapján, és tudja-e azt valós időben utánozni, hogy bemutassa a betegnek az elvégzendő gyakorlatot.

A kutatás során kérdőíveket és interjúkat is alkalmaztak annak érdekében, hogy visszajelzéseket gyűjtsenek a robot sikerességéről, a felhasználói bizalom kiépítéséről és az általános használhatóságról. Bár hosszú az út addig, amíg ehhez hasonló gyakorlatok elérhetővé válnak kórházakban vagy szociális intézményekben, az eddig elért eredmények biztató képet festenek a jövő rehabilitációs lehetőségeiről.

Gábor János, Okosipar.hu