- Hirdetés -

- Hirdetés -

SUSE: Átfogó biztonság 5 lépésben a felhőnatív technológiák korában

Forrás: SUSE

„Egyre szélesebb körben alkalmazzák a felhőalapú technológiákat és gyakorlatokat az üzleti életben, ami megnövelte a kapcsolódó kiberbiztonsági fenyegetések számát. Kulcsfontosságú lett a digitális bizalom, vagyis az ügyfelek, partnerek és egyéb érintettek bizalma abban, hogy egy vállalat képes megóvni érzékeny adataikat. Ha egy szervezetet megbízhatónak értékelnek, az erősítheti a cég hírnevét, növelheti az ügyfelek hűségét és versenyelőnyt biztosíthat. ”

Steven Dickens, a The Futurum Group alelnöke

Egyre több vállalat vesz igénybe felhőnatív technológiát, amelyek segítségével rugalmasabbá és hatékonyabbá tudja tenni működését. Ezzel együtt azonban a kiberbiztonsági fenyegetések száma is nő, mivel az új technológiák újabb támadási felületet is jelentenek. A SUSE szakértői szerint ahhoz, hogy a szervezetek kiérdemeljék és megőrizzék ügyfeleik bizalmát, és biztonságban tudják az érzékeny adatokat, átfogó biztonsági megközelítést kell alkalmazniuk a felhőnatív megoldások használatánál, amely kiterjed a kockázatok értékelésére, az átfogó biztonsági terv és a megfelelő technológiák alkalmazására, a folyamatos nyomon követésre és a biztonsági kultúra ápolására.

- Hirdetés -

- Hirdetés -

A felhőnatív technológiáknak köszönhetően a szervezetek felgyorsíthatják az alkalmazásfejlesztést, így gyorsan és rugalmasan reagálhatnak a változásokra, ami komoly versenyelőnyt jelent a jelenlegi piaci környezetben. A pozitív hatásokkal együtt ugyanakkor biztonsági kihívások is felmerülnek, hiszen a kiberbűnözők minden olyan megoldást célba vesznek, amely népszerűvé válik a cégek körében. A vállalatoknak ezért megfelelően kell védeniük rendszereiket, hogy megfelelő biztonságot nyújtsanak saját és ügyfeleik adatai számára.

A felhőnatív alkalmazásokat azonban tipikusan konténerekben futtatják, ami különleges és új technológiának számít, így a hagyományos biztonsági eszközökön túlmutató, speciális védelmet igényel. Ezenfelül a vállalatoknak az általánosnak számító IT-biztonsági kihívásokkal is meg kell küzdeniük a felhőnatív megoldások védelme kapcsán. A kiberbűnözők folyamatosan finomhangolják módszereiket, hogy megkerüljék a vállalatok védelmi rendszereit, ezért a cégeknek mindig egy lépéssel előbb kell járniuk. Ráadásul minden erőfeszítés ellenére előfordulnak biztonsági incidensek, amelyek kezelésére és helyreállítására szintén fel kell készülni. Problémákat okozhat az is, hogy a szervezetek különböző környezeteket alkalmaznak az adatközpontoktól kezdve a felhőkön át az edge rendszerekig, ezért az infrastruktúra minden szintjén integrálni kell a biztonságot. Ezenfelül a cégek nagy részének olyan szigorú előírásoknak is eleget kell tennie, mint a GDPR, amely alól a felhőnatív technológiák esetén sem képezhet kivételt az adatok biztonsága.

A digitális bizalomról szóló videó megtekintéséhez kattintson a fenti objektumra vagy a következő linkre:

Ilyen összetett körülmények mellett holisztikus megközelítésre van szükség az adatok és az infrastruktúra védelméhez a digitális bizalom kialakításának és megerősítésének érdekében. A SUSE szakértői öt lépést javasolnak a vállalatoknak az átfogó biztonsági megközelítés kiépítéséhez:

1.     Kockázatok értékelése: Ahhoz, hogy megteremtsék az alapot a döntések meghozatalához, a vállalatoknak első lépésként elemezniük kell a kockázatokat. Ideális esetben egy külső szakértő fél végzi ezt a folyamatot: azonosítja a potenciális fenyegetéseket, sebezhetőségeket és kockázatokat, majd fontosság alapján rangsorolja azokat. Az értékelésnek ki kell terjednie a szervezet minden elemére, az infrastruktúrától kezdve az adatokon át az alkalmazottakig. Érdemes bevonni a vizsgálatba a kulcsfontosságú szolgáltatóktól, például a SaaS és a nyilvános felhőinfrastruktúra-szolgáltatóktól igénybe vett megoldásokat ugyanúgy, mint a vállalat saját tulajdonában lévő, saját üzemeltetésű IT-rendszereket.

2.     Átfogó biztonsági terv készítése: A kockázatértékelés alapján olyan védelmi tervet kell kialakítani, amely figyelembe veszi a szervezet egyedi jellemzőit és tevékenységi körét és lefedi a biztonság minden területét, beleértve az adatvédelmet, az incidensek kezelését, a szerepalapú hozzáférés-felügyeletet és a katasztrófa utáni helyreállítást. A megfelelő terv garantálja, hogy a szervezet minden szinten gondoskodik az ügyféladatok védelméhez és az ügyfelek digitális bizalmának fenntartásához szükséges eszközökről.

3.     Befektetés a szükséges technológiákba: A terv megvalósításához elengedhetetlenek a legmodernebb technológiák, beleértve az olyan kibervédelmi megoldásokat, mint a tűzfalak, a behatolásérzékelő rendszerek és a végpontok védelméhez szükséges rendszerek. Ezek mellett azonban külön, dedikált eszközökre van szükség a felhőnatív megoldások megóvásához. Ehhez a SUSE teljes körű portfóliót kínál, amely kiterjed a felhőben használt konténerekre, illetve azok felügyeletére és biztonságára. Az eszközök segítségével a szervezetek új, felhőnatív alkalmazásaik fejlesztése, telepítése és üzemeltetése közben azok védelméről is gondoskodhatnak.

4.     Folyamatos monitorozás, javítás és értékelés: A kiberbiztonsági fenyegetések állandóan változnak, ezért a szervezeteknek folyamatosan monitorozniuk kell a védelmi műveleteiket, és elemezniük kell azok hatékonyságát. A rendszeres biztonsági auditok, sebezhetőségi értékelések és behatolásvizsgálatok segítségével a vállalatok azonosíthatják a gyengeségeket, és az új típusú fenyegetések elhárítására is felkészülhetnek.

5.     A biztonsági kultúra ápolása: A szervezet irányelvei között szerepelnie kell az alkalmazottaknak nyújtott rendszeres oktatásoknak is a biztonsági protokollról és azok betartásáról. A biztonsági kultúra ápolásával a cégek biztosíthatják munkavállalóik elkötelezettségét az ügyfelek adatainak védelme és a bizalom növelése iránt a digitális térben.

SUSE

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Akár ez is tetszhet