A korrupció az emberi jogokkal egyenes arányban rombolja a gazdaságot, illetve helyenként meg is semmisíti a versenyt, a kereskedelmet, a dolgozói bizalmat. A Föld az elmúlt tíz év alatt jottányit sem lett tisztességesebb – állapította meg a Transparency International (TI) legfrissebb korrupciós indexe (CPI) alapján az Industry Week.
A legkevésbé fertőzött területek közé továbbra is a baltikumi országok, illetve Dánia, Svájc és Új-Zéland tartozik, míg a legelviselhetetlenebb helyzetbe a teljes jogfosztás, éhínség és fegyverkereskedelem sújtotta Dél-Szudán került. Dobogós még a polgárháborús Szíria és Szomália, de nem sokkal marad le a világ legnagyobb olajkészletén ülve is összeomló Venezuela, vagy Jemen és Dél-Korea. Hazánk tíz év alatt 19 helyett rontva lett a 73. a TI 2021-es listáján, 180 ország mezőnyében.
Forrás: Transparency International
A világszervezet legfrissebb kutatása alapján megállapítható, hogy az országok 86 százalékában a korrupció szintje nem vagy csak elenyésző mértékben javult 2011 óta. A CPI skáláján nullától (nagyon fertőzött) százig (nagyon tiszta) értékelt közszférák átlaga tizedik éve változatlanul 43 pont (ennyit kapott Magyarország is), miközben az államok kétharmada az „inkább korrupt” kategóriába sorolható, lévén az 50 pontot sem érik el. De mindez mennyibe kerül? Az EU Political Riport legutóbb 2020-ról osztotta meg, hogy a világon kb. kétbillió dollár (682 ezer milliárd forint) úszik el korrupt vezetők által, minden egyes évben.
Delia Ferreira Rubio, a TI elnöke közleményben kommentálta az eredményt: úgy véli, hogy a tekintélyelvű államigazgatási módszerek ledöntik a független fékeket és ellensúlyokat, miközben az általuk támogatott elit érdekeitől teszik függővé, hogy milyen korrupcióellenes erőfeszítéseket hajlandóak tenni.
Gábor János, Okosipar.hu