Új elnököt választ ma az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Új elnököt választ a koronavírus-járvány miatt májusról elhalasztott éves közgyűlésének csütörtöki, záró munkanapján az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A tisztségért két jelölt verseng.
A közép- és kelet-európai, valamint az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott londoni pénzintézet előző – egyben első brit – elnöke, Sir Suma Chakrabarti július 2-án, második négyéves mandátumának lejártával távozott tisztségéből.
Azóta Jürgen Rigterink, a banki és szakpolitikai tevékenységért felelős első alelnök irányítja az EBRD-t ügyvezetőként.
A bank csaknem három évtizedes történetében most először fordult elő, hogy az elnök megválasztott utód nélkül távozott mandátuma lejártával. Chakrabarti utódját a május 13-14-ére tervezett éves londoni közgyűlésen választották volna meg, de ezt a járvány miatt október 7-8-ára halasztották. A bank szerdán kezdődött kétnapos közgyűlése is online fórumként zajlik.
Az utódjelöltek jelentkezésének április 13-i határidejéig három jelölés érkezett. A kormányzótanács a Lengyelországot képviselő tagja Tadeusz Koscinski lengyel pénzügyminiszter nevét terjesztette elő. Az olasz EBRD-kormányzósági tag Pier Carlo Padoan volt olasz gazdasági és pénzügyminisztert, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Olaszországért felelős egykori igazgatósági tagját, a fejlett ipari országok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejélesztési Szervezet (OECD) korábbi főtitkár-helyettesét javasolta. A francia EBRD-kormányzó Odile Renaud-Basso francia pénzügyminisztériumi vezérigazgatót jelölte Chakrabarti utódjának. Ő lenne az EBRD első női elnöke.
Padoan azonban a héten visszalépett, így a bank új elnökét a 71 részvényes ország és szervezet Tadeusz Koscinski és Odile Renaud-Basso közül választja meg többségi szavazással csütörtök délután.
Sir Suma Chakrabarti, akit 2012-ben választottak a bank élére, az EBRD hatodik elnöke volt, egyben az első brit, addig ugyanis francia és német elnökök váltották egymást a pénzintézet elnöki tisztségében.
A német EBRD-elnökök között volt Horst Köhler is, aki később Németország államfője lett. Chakrabarti elnöki időszakának végén a legjelentősebb intézkedések közé tartozott annak bejelentése, hogy az EBRD a következő két évben 21 milliárd euró pótlólagos támogatást nyújt a működési területéhez tartozó gazdaságoknak a koronavírus-válság enyhítésére.
Chakrabarti az EBRD elnökeként adott utolsó nyilatkozatában hangsúlyozta: az EBRD és a többi nemzetközi fejlesztési bank előtt álló egyik legnagyobb kihívás annak megakadályozása, hogy a koronavírus-járvány által sok helyen okozott likviditási válság fizetésképtelenségi válsággá fajuljon.
MTI