Újrahasznosított betonból épülhet újjá Ukrajna a háború után

Képünk illusztráció

Egy Svájcba menekült ukrán mérnök olyan technológiát fejleszt, amivel megkönnyítheti hazája háború utáni újjáépítését – állapítja meg a The Engineer. Viacheslav Troian svájci és francia egyetemekkel közösen publikált tanulmányt a témáról, ami egyszerre kínál gazdaságosabb és fenntarthatóbb építkezést – egész egyszerűen azáltal, hogy visszaveti az ágazat nyersanyagéhségét.

A megoldás – ha tényleg sikeres lesz – egészen lenyűgöző, hiszen épületbontásból származó betonhulladék aprítékából lesznek képesek friss betont előállítani. A technológia legközvetlenebb hozadéka az, hogy az építkezéshez szükséges kavics és zúzott kő mennyiségét kapásból a felére tudják csökkenteni – nem beszélve a nyilvánvalóról, amikor háborúban megsemmisült infrastruktúrák támadhatnak fel, szó szerint a hamvaikból.

 „Amikor épületeket bontunk le, a hulladék anyagok az építési lerakókba kerülnek, miközben az új épületekhez szükséges hagyományos betonhoz sok új zúzott követ kell kibányászni” – szemléltette a mai megoldások fenntarthatatlanságát Troian. „Ha a bontási hulladék legalább egy részét újra fel tudnánk használni, kevesebb hulladéklerakó-kapacitást vennénk igénybe, és csökkenne a zúzott kő bányászata.”

A betonra szakosodott vegyészmérnök húsz év tapasztalatával rendelkezik az anyagok különböző formáinak kifejlesztésében. Anno szerepet vállalt ukrán vasúti építkezések talpfáinak és betonkeverékeinek kifejlesztésében, valamint a sérült csernobili atomreaktor köré épített biztonsági zár alapozásában is. A háború kitörését követően családjával együtt elhagyta az országot, és jelenleg Svájcban él: vendégkutató az ETH Zürich intézetben. Kollégáival azon dolgozik, hogy minél kisebb erőfeszítéssel csökkentse az újrahasznosított beton jelenleg fennálló hátrányait: egyelőre nem túl nagy a teherbírása, illetve kevésbé áll ellen a víznek, a sóknak és a légköri nyomásnak, mint a bányászott alapanyagokból gyártott beton, sőt, az élettartama is rövidebb.

A hátrányok mögött húzódó hibát már rég felfedték: az anyag gyengeségét elsősorban az okozza, hogy a zúzott és újrahasznosított anyag felületét többnyire korszerűtlen cementhabarcs borítja – és ez folyadékot szív fel. Erre a problémára az elmúlt években számos módszert fejlesztettek ki, köztük a bontási hulladék előkezelését – beleértve a vízzel való előnedvesítést és hőkezelést, vagy a savval, esetleg mikrohullámú sütővel történő kezelést.

A technikai fejlesztés pillanatnyilag nem jelentene csodaszert Ukrajna számára, még akkor sem, ha a háború egy csapásra véget érne, hiszen a rombolás mértékét legfeljebb csak elképzelni lehet. „Nem tudjuk néhány év alatt újjáépíteni azt, aminek létrehozásához évtizedekre volt szükség” – ismerte el Troian professzor, de kitart amellett, hogy „ami javítható, azt meg kell javítani”. Ezt szem előtt tartva egy társkutatást is beindított a projektje mellé: ebben a régi betonépületek élettartam-előrejelzésén szeretne dolgozni, az ETH Zürich intézetben kifejlesztett modellek segítségével.

Gábor János, Okosipar.hu

Akár ez is tetszhet
https://www.okosipar.hu/wp-admin/post.php?post=7773&action=edit#